Újpesten, 1910 elején született Tasnádi Major-Maróthy Tamás, a Rákosi-, majd a Kádár-korszak parlamenti képviselője. Nem mellesleg egy tehetséges színész, rendező, pedagógus. Gobbi Hilda harcostársa, a politikában és a színpadon, sőt ezek hátterében is. A Színművészeti Akadémián 20 esztendősen diplomázó, hosszú pályafutását a Nemzetiben kezdő, majdani kétszeres Kossuth-díjas sztár, fiatalon aligha sejtette, hogy a második világháború után – soványan, ám optimistán – ő lehet majd a Blaha Lujza téri teátrum igazgatója. 1962-ig!
Gyermekkoromból, több alakítása mellett, mint a Ki mit tud? tehetségkutató verseny, világosszínű, garbópulcsis, öreg-modern zsűri elnöke maradt meg emlékeimben. Fekete-fehér Duna tévénkre szegezett a kulturális viadal, s annak frontembere, Major Tamás. A tizedes meg a többiekben – hat évtizede – a mozikat is meghódította a fanyar humorú művész. Sinkovics Imre, Márkus László és Darvas Iván társaságában. „Az oroszok már a spájzban vannak!” „Dokument jeszty!” – szállóigékké lettek… Röhögtünk, nem tudva, hogy V.V.Putyin moszkvai csatlósai 2026-ban is a magyar éléskamránk körül ólálkodnak. Major Tamás, a Katona színház alapítótagja 1986 tavaszán hunyt el Budapesten.
