Budapest – Annavölgy – Kétszeresen is jubilált tavaly Benkő Péter Jászai Mari-díjas színész, aki 75. évébe lépett és századszor bújt Jávor Pál bőrébe.
A művész nagy lóbarátként is ismert, annavölgyi tanyáján már csak Smaragd nyerítése hívogatja hajnalonta. A matuzsálem korú négylábú 34 évesen kedveskedik gazdájának – emberi léptékkel számítva ez már belépést jelent a „százasok” klubjába –, aki szeretetével, gondoskodásával, és – ahogy fogalmazza –, szolgálatával igyekszik meghosszabbítani életét.
– Smaragd nálam született 1988-ban. A miénk már igen hosszú házasság, nagyon-nagyon szeretem, vigyázunk rá… – mondja elcsukló hangon, hiszen az évtizedek alatt már nagyon sok kedves lovától kellett elbúcsúznia.
Belvárosi szülöttként, honnan ez a legendás lóimádata? – kíváncsiskodunk, amire így válaszol:
– Iker csillagjegyben születtem, a szabadság, a levegő, a száguldás jegyében. Biztos innen származik rendíthetetlen lószeretetem, meg onnan, hogy hiába belvárosi vagyok, éveket töltöttem gyerekkoromban vidéken, állatok közt. Hogy miért ilyen mély és testvéri a vonzalmam, miért érzek falkabeli tiszteletet irántuk, nem tudnám megmondani, de az tény, hogy igen sokat tanultam, tanulok tőlük. Például bölcsességet és megegyezést. Mert a lóval csak megegyezni lehet. Egy lovásznak ismernie kell a nyelvüket, mert ők ismerik a miénket. De jó volna velük egy jót beszélgetni…
Idős lovával, Smaragddal próbál is beszélgetni, hiszen sokat van vele együtt. Róla azt is elárulta, hogy nemcsak okos, de mély érzésű is, mert amikor évekkel ezelőtt meghalt a húga, Rubint, depresszióba esett és nem evett, nem ivott, majd belepusztult a bánatba. Ám kapott tőlük egy párt, és akkor – meséli – „hál istennek helyre állt a lelki világa, boldog lett”.
A népszerű színészről közismert, mást is köszönhet a lovaknak a bölcsességen és a megegyezésre törekvésen kívül.
– Klaudiát, a csodálatos páromat köszönhetem nekik, ezért nem tudok elég hálás lenni ezért. Lovagolni tanítottam itt a tanyámon és egymásba szerettünk. Már több mint egy évtizede élünk együtt boldogságban.
Közösen vigyáznak Smaragdra. Azt is megtudjuk a művésztől, hogyha belép az istállóba, olyan érzése van, mintha templomban járna.
– Ha ott vagyok – mondja –, a csend, a nyugalom vesz körül. Az elcsendülés időszakára nagy szükségem van, különösen a színházi évadban. Nemrég léptem fel századszor Jávor Pál szerepében. Évek óta igyekszem megformálni alakját a színpadon. Nagyon szeretem őt, mert remek színész, igazi sármos pasi volt, a nők bálványa, aki rokonszenves figuraként ízig-vérig úriember volt a filmvásznon, a színpadon és az életben.
S, aki híres volt mulatozásairól is. Ön is szeret mulatni?
– Annyira nem, igaz édesapám Benkő Gyula (színész – a szerk.) sem. Fiatalabb koromban azért néha rágyújtottam egy-egy nótára baráti társaságban. A 75. születésnapomat Klaudiával és Smaragddal meghitt csendességben töltöttem, ugyanilyen meghittségre vágyunk, itt Annavölgyben a hétköznapokon is…
