A MÜPA különleges estét kínált március 25-én a közönségének, egy Karinthy estet, ahol a híres család tagjait idézték meg. Ez persze nem volt minden előzmény nélkül, hiszen évek óta játszotta Karinthy Vera és Bornai Tibor az Öt Karinthy és én című előadást, turnéztak országszerte, de ez most más volt, látványban és szövegben is. Persze, ahogy szokták volt mondani, emelte az est fényét a két meglepetés vendég, a két ükunoka, Janka és Júlia. Fellépett még Bolyki Balázs és a B4 valamint Soós Gábor hegedűművész. Hogy aztán egy irodalmi esten telt ház volt, az maga is párját ritkítja manapság, bár az is látszott, hogy a műértő közönség öregszik. Egy biztos, Karinthy Vera, aki Frigyes dédunokája, Marci lánya énekesnő lett, s az irodalomhoz is van némi köze, már két kötetre való haikut írt.
Karinthy Márton, az édesapja, a Karinthy Színház alapítója még látta az Öt Karinthyt?
Sajnos, azt már nem, de A Hinta és a Tulipán címmel volt Bornai Tiborral (Dráni) egy műsorunk, amelyben Tibor gitározott és történeteket mesélt, én pedig énekeltem, s abban is Karinthy írások szerepeltek. Marci áldását adta arra a műsorra, sőt egy évig játszottuk is a Karinthy Színházban. S az Öt Karinthyt Dráni 2021-ben találta ki és azóta bejártuk vele az országot, sőt voltunk több helyen külföldön is. A Tiborral való ismeretségem is karinthys, miután ő gyerekkorában sok történetet olvasott a dédapámtól, írt egy verset Frigyeshez, s azt elküldte nekem a facebookon.
A MÜPA új műsort kért vagy a régit bővítették ki, s abban már Karinthy Frigyes ükunokái is szerepet kaptak?
A MÜPA felkérés nagy megtiszteltetés volt, s ők természetesen egy egyedi estet kértek. A szerződésünben szerepel is, hogy ezt a műsort hat hónappal korábban és három hónappal a bemutató után nem játszhatjuk Budapesten. A régi műsornak egyébként megmaradt a gerince és arra építettük fel extra történetekkel, vizuális elemekkel, Bolyki Balázzsal és a B4-el valamint Sooós Gábor hegedűművésszel, aki Karinthy Frigyes Cirkusz című novelláját kisérte. És Öt helyett azért lett Hét Karinthy az est címe, mert a két lányom is színpadra lépett. Prózát is mondtak és Dráni musicaljéből, a Hókirálynőből is énekeltek egy dalt az én zongorakíséretemmel.
Nem ijedtek meg a színpadtól, hogy a nevük ki volt írva az öltözőre?
Nem féltek, pedig csak egyetlen próbát tarthattunk a helyszínen néhány órával az előadás kezdete előtt. Én helyettük is izgultam. Természetesen otthon hetekig próbáltunk és a főpróbán több jó tanácsot kaptak Dránitól is.
Amikor kislány volt, zavarta, hogy híres családba született?
Gyerekként ebből semmit sem éreztem, s most is azt mondom, nem is kell ezzel foglalkozni. Amikor viszont Marci, vagyis az édesapám meghalt, akkor éreztem, hogy nekem kell a Karinthy nevet tovább vinnem. Ugyanakkor mindig azt kérdezik, arra kíváncsiak, hogy milyen érzés Karinthynak lenni. Nem is tudom a választ, mivel sosem voltam más. Nincs viszonyítási alapom. Számomra ez így a természetes.
A műsorban többször emlegették Leányfalut, ahol Cini nyaralója volt, ott gyakran összegyűlt a család, s ma már a sétány is az ő nevét viseli. Ott felléptek már?
Furcsamód oda még nem hívtak. Viszont több dunakanyari településen játszottunk már.Szentendrén, a Városházán is volt egy emlékezetes teltházas előadásunk.
