Minden idők legnagyobb hatású filológusa és nyelvészprofesszora volt J. R. R. Tolkien, aki új utakat tört, új műfajt teremtett, és minden részletében kidolgozott egy időtlen univerzumot. Pedig csak a gyerekeit akarta saját történeteivel szórakoztatni. Az Oxfordban tanító nyelvzseni, a modern fantasy atyja 134 éve született ezen a napon.
Amikor J. R. R. Tolkien angol író, költő, nyelvész, filológus, illusztrátor, az Oxfordi Egyetem angolnyelv- és irodalomprofesszora mesélni kezdte gyerekeinek egy félénk hobbit, Bilbo Baggins, azaz Zsákos Bilbó kalandjait, még nem sejtette, hogy saját történetei akkora világhírre tesznek szert, hogy egy ligába kerül majd Shakespeare-rel, Agatha Christie-vel vagy Mao Ce-tunggal mint az egyik legtöbb példányban eladott könyvek szerzője a 20. században.
Annyira tetszett gyerekeinek és barátainak, köztük C. S. Lewisnak, a Narnia krónikái szerzőjének, hogy a törpöknek segítő jámbor hobbit történetét regénnyé formálta, és 1937-ben megjelent A Hobbit. Akkora siker lett, hogy az angol kiadó rávette, hogy írjon folytatásokat. Így született meg a sötétebb és komolyabb világú, inkább már felnőtteknek szánt A Gyűrűk Ura, a 20. század egyik legnépszerűbb szépirodalmi alkotása, amivel J. R. R. Tolkien lefektette egy új műfaj, a fantasy irodalom alapjait.
Magyarra egyébként a legnépszerűbb magyar köztársasági elnök, Göncz Árpád fordította Tokien regényeit.




