„Aprócska kis digó, akinek a tökei paraszti őseinek öntöttvas golyóiból lettek kifaragva” – így jellemezte az azóta többszörös Grammy- és Golden Globe-díjas énekesnőt, Madonnát Norman Mailer, a Meztelenek és holtak írója egy kiadatlan szövegében. A sajátos stílusú elismerést Mary Gabriel idézte Madonnáról írt életrajzában. A magyarul a HVG Könyvek kiadásában megjelent, több mint 800 oldalas kötethez a szerző öt éven át kutatta az idén 65 éves popsztár életét. Ennek az alaposságnak köszönhető, hogy olyan gyöngyszemekre bukkant, mint a fenti leírás a sztárról. Norman Mailer 1994-ben interjút is készített Madonnával az Esquire magazinnak, és a beszélgetés végén minden irónia nélkül „a legnagyobb élő művésznőnek” titulálta az énekesnőt.
Mary Gabriel húsz évig a Reuters szerkesztője volt, íróként a Love and Capital: Karl and Jenny Marx and the Birth of a Revolution című, a Marx házaspárról szóló könyve hozta meg számára a sikert. Nem igazán rajongott Madonnáért amikor elkezdte kutatni az életét, de ahogy beleásta magát a témába, egyre inkább elismerte „a bálványimádás és gyűlölet tárgyává vált” sztárt. Madonnáról négy évtizedes karrierje alatt számos könyv született, és hogy „Madonna-kurzusokat tartottak a Harvardon, a UCLA-n, a Rutgersen, a Princetonon és a Texasi Egyetemen; hogy elemzések jelentek meg, amelyek a Madonna-jelenség forrását Freud vagy Marx munkásságában, a katolicizmusban, netán a feminizmusban keresték.”
