A budapesti Centrál Színház új premierje február 24-én Arthur Miller érzelmes drámája, Az ügynök halála.
Alföldi Róbert rendezésében Willy Loman ereje teljében lévő, potens férfi, aki bár állandóan azon agyal, mit és hogyan kéne jobban csinálni, folyton kudarcot vall. A fojtogató családi légkör, az apai elvárásoknak való megfelelési kényszer, a zavaros múlttal és reménytelen jövővel való szembenézés képtelensége sokunknak ismerős lehet. Miller 1949-ben született drámája – mely Bíró Bence friss fordításában kerül a színpadra – ma is aktuális, mert pont arról beszél, amiben élünk.
Arthur Miller gyerekkorában Amerika az ígéret földjének tűnt. Aztán jött a nagy gazdasági világválság és a totális összeomlás. „Gyakran mondták, hogy az Egyesült Államokban a nagy válság mélypontján csak azért nem tört ki a forradalom, mert az összeomlásért az amerikaiak inkább önmagukat, mintsem a rendszert hibáztatták. A kudarcot vallott apák vállán finom porként telepedett meg a bűntudat, ki tudja, hányan voltak, akik soha nem nyerték vissza méltóságukat és önbizalmukat, hanem élőhalottként tengődtek halálukig. A remény veszett ki belőlük, az élet illúziója, a hit képessége. Amerika az ígéretek országa; a válság sokak számára, mélyebb értelemben, be nem tartott ígéret volt.” – írja a szerző a Kanyargó időben című művében.
Alföldi Róbert rendezőt a darab kapcsán az foglalkoztatja, hogy korunk Magyarországa vajon kinek és mit ígér ma? – Willy Loman egy ereje teljében lévő, középkorú apa, de nem tudja a feladatát teljesíteni, nincs eszköze, hogy megfelelő életet teremtsen a családjának. Ám ahelyett, hogy szembenézne a hibáival, elhazudja a valóságot. Bíró Bence új fordításában nagyon sűrű anyag született, melyben nagy erővel üt, hogy a kibeszéletlen problémák miatt a szereplők hogyan cipelnek évtizedes sérelmeket és azok milyen indulatokat gerjesztenek. Miközben mindenkiben ott a mérhetetlen szeretetvágy. Ez egy igazi családi sztori, ami annyira fájdalmas, hogy sokszor a sírás már nem is elég, már kínunkban röhögünk. Rólunk szól. Fájdalmasan és kérlelhetetlenül – vallja a rendező.
Az előadás főszereplői Stohl András, Balsai Móni, Fehér Tibor és Szécsi Bence.
