2024. szeptember 19. (csütörtök) 03:28

Munkatársaim

Tizennyolc évesen Németországban
Egy nagy hadiüzemben dolgoztam.
A hatvanas években jónéhány volt
Wehrmacht katona a munkatársam.

A haditengerészet híradósainak részére,
Kapcsolószekrényeket szereltem össze.
Nagyzajjal vörösréz pákákat egyengetett
A hadirokkant csoporttársaim egy része.

Éles dudaszó jelezte a pihenő időket.
De a kalapálást csak nem hagyják abba.
Azért mert légnyomást kaptak szegények,
Így nem hallhattak semmit a nagy zajban.

Hans kiabáltam, és a vállán a kezem.
Reggeli idő van, hagyjad már abba!
Rám nézett a poklokat járt tekintete,
És elcsoszogott a kávézó hely irányába.

Pár év múlva szerkesztőként dolgoztam.
A Fogaskerék Gyár Konstruktőr Osztályán.
A rajztáros néni népicsáját főzött rezsón,
Egy nagy kannával hajnalok- hajnalán.

Az ellenőr munkatárs nagyon precíz volt.
A blokkoló óra szerint sohasem késett.
A tiszta munkaidő már javában tartott,
De az asztalánál üresen találtuk a széket.

Mi történt veled Pali? Úgy aggódtunk érted.
Gondoltunk mi már sokféle mindenre.
A kék buszon, amivel reggelente járok,
Más van ott, ahol rendszeresen én állok.

Kénytelen voltam megvárni a következőt,
Hogy ott álljak, ahol tegnap és tegnapelőtt.
Majd leült, és kinyitotta az utcai ablakot,
Maradék kenyérrel megetetett egy galambot.

Csaba ott ült a harmadik táblás asztalnál.
Ferit megkérte, hagyja abba a munkáját.
A kezébe nyomott egy nagy fénymásolatot,
Segíts már, olvassuk össze ezt a két rajzot.

Általában fentről jobbra és lefelé haladtak.
Kék színű ceruzával lett jelölve a méretezés,
De kiderült, az eredetit és másolatát pipálják,
Feri cifra trágárságához ez a papír igen kevés.

Még több kultmix…