A huszadik századi művészet szakrális gyökér-keresésében fontos aranyszálként jelentkezik a kalligrafikus, gesztusokra épülő, testi nyomhagyásokon alapuló vonal. Itt olyan alkotókra gondolunk, mint Henri Michaux, Brion Gysin, Yves Klein, Antoni Tapies, Mark Tobey vagy Li Yuan-chia. A mágikus vagy szakrális gyökerek, a kozmikus ábécé felfejtése jellemzi ezt a vonalat, nem véletlen, hogy alkémisztikus/szellemi bekötöttség jellemzi ezen művészek többségét.
Sorozatomban és videó/i/mban a közvetlen testi jelhagyást, mint univerzális signumot, szigillumot, synthemátát értelmezem, mely utat nyit a teremtő erők felé, a gesztusok immáron nem szubjektív lenyomatok, hanem jelenléttel feltöltött entitások. A mű készülése közben fontos volt a performativitás is, hiszen egy adott időben és egy személy végzi a nyomhagyást, melynek külön jelentősége van. A nyomhagyások közvetlenségükben érvényesülnek, nincs utólagos beavatkozás, ahogy a videó/k/ esetében is igyekeztem ezt a fajta közvetlenséget és személyességet megőrizni. Az anyagban Polaroidok, lenyomatok, festmények, videók és digitális printek is vannak – vallja a művész, Kecskés Péter.
A Gyökérjelek/Jelgyökerek című kiállítás a K.A.S. Galériában (1114 Bp., Bartók Béla út 9.) február 14-ig látható.
