2024. szeptember 08. (vasárnap) 03:13

Színdarab, ami mai

Cseresznyéskert

A Cseresznyéskert alapszituációjához hasonló helyzetet gyerekkorában maga Anton Pavlovics Csehov is átélte, amikor kereskedő-apja eladósodott, a család barátja megígérte, hogy nem engedi a házukat elárverezni és kifizeti az adósságot. Később olcsón mégis ő vette meg a házat, és a fiatal Csehov továbbra is nála lakott. A mű alapötlete vélhetően 1901 tavaszán, a Három nővér színpadi sikerei idején született, legalábbis ez derül ki Csehov egy levéléből, miszerint a moszkvai Művész Színház számára komédiát készül írni, de magáról a Cseresznyéskert címről először 1902-ben tett említést.

A Cseresznyéskert egy tizenkét szólamú, kegyetlen szimfónia. Szimfónia az elmúlt idők traumáiról; a jelen nehézségeiről és tehetetlenségéről; a jövő kérdéseiről, egy korszak végéről. „Itt a változás, már jön, egyre közelebb jön. És ha mi nem látjuk meg, ha nem lesz részünk benne, az miért lenne baj? Majd meglátják mások!” – véli a Katona József Színházban, Morcsányi Géza fordításában frissen bemutatott Cseresznyéskertről a rendező, Tarnóczi Jakab.

Játszák: Ljuba: Ónodi Eszter, Ánya: Rujder Vivien, Várja: Pálmai Anna, Leonyid: Kocsis Gergely, Jermolaj: Vizi Dávid, Petya: Tasnádi Bence, Borisz: Elek Ferenc, Sarlotta: Rezes Judit, Szemjon: Gloviczki Bernát e.h., Dunyasa: Pálos Hanna, Firsz: Szacsvay László, Jása: Pásztor Dániel e.h.

Még több kultmix…
Novella