Hetvennyolc esztendeje fejeződött be a második világháború, s hamarosan kettészakadt Németország. Az 1949-ben alapított NSZK legelső kormányfője, Konrad Adenauer (CDU) 14 évig határozta meg a bonni politikát – az NDK területére be nem tette volna a lábát! A csaták romjaiból Nyugat-Németországot talpra állító, a jóléti társadalmat megteremtő Adenauer (1876-1967) még ma is nagy népszerűségnek örvend – a Rajnán túl is. Az NSZK legelső kancellárja ’63-ig határozta meg csonka hazája bel- és külpolitikáját. Rekordját csupán tanítványa/párttársa – a 2017-ben elhunyt – Helmut Kohl és Angela Merkel tudta eddig túlszárnyalni. A hajlott korú, kereszténydemokrata államférfi pályafutása vége felé, ’62-ben, majd röviddel halála előtt szívinfarktust szenvedett. 1963. október 15-én mondott le magas tisztségéről. Utódja kormánya gazdasági minisztere, Ludwig Erhard lett. Ám Adenauer a két komoly egészségi megrázkódtatás között is aktív maradt. (A Kereszténydemokrata Unió/CDU elnöki posztját még ’66 tavaszáig töltötte be.)
Egy évvel azt követően, hogy az NSZK és Izrael diplomáciai kapcsolatra lépett, a 90 esztendős bonni ex-kormányfő még egy utolsó magánlátogatást tett Ben Guironnál. Volt hasonló vonás Charles de Gaulle-hoz és az 1965-ben elhunyt Sir Winston Churchillhez fűződő politikusi-baráti viszonyában is. Adenauer két hónappal saját halála előtt, az 1939-től hatalmon lévő Francisco Franco tábornokkal tárgyalt és múzeumozott Madridban. Üzenet értéke volt annak, hogy Spanyolországból az NSZK-ba tartva, még találkozott a francia köztársasági elnökkel. Utoljára.
