A 21. században is élénken él még a tévhit, hogy a 2025-ben is joggal világhírű német autósztráda-hálózat ötlete az 1933 januárjában hatalomra jutott Adolf Hitler és harcias szakértői gárdájának a tervei alapján született volna meg. Tévedés!
Közlekedéstörténészek néha még ma is vitatkoznak arról, hogy vajon nem Berliné-e a legelső német Autobahn dicsősége? Tény, hogy 1921-ben adták át a német fővárosban a nemzetközi hírű AVUS-t. A mozaikszó a bő 18 kilométeres, nyílegyenes pályaszakasz „gyakorló” mivoltára utal, magyarán a forgalom elől zárva volt. Csak tesztekre, sebességi viadalokra használták. A Fritz von Opel és Christian Riecken páros 1921 őszén 128,7 kilométer/órás gyorsasági rekordot állított fel az AVUS-on, amely jóval később a nyugat-berlini körgyűrű részeként vált igazi sztrádává. A versenypálya lelátójának ütött-kopott székei ma is láthatók, ám a közelben lakók nagy zaj miatti tiltakozása hatott: teszteket és motorversenyeket már rég nem rendeznek ott, legfeljebb biciklis felvonulásokat.
Konrad Adenauer 1876-ban született Kölnben. A jogi végzettségű férfi 1909-től volt a város helyettes főpolgármestere, majd 1917-től első embere. A Centrum párti politikus ebben a minőségében határozta el a Köln–Bonn „Gépkocsiutca” megépítését. (Maga az „Autobahn” kifejezés Robert Otzentől származik 1929-ből, aki a Hanza-városok–Frankfurt–Basel gyorsforgalmú utat előkészítő egyesület vezetője volt.)
Hitler hatalomra jutása előtt fél évvel, 1932 nyarán avatta fel Adenauer a legelső, 25 kilométeres sztrádaszakaszt: ez ma is működik, az A 555-ös pálya része. A nácik által félreállított politikus 1945-től rövid ideig ismét Köln főpolgármestere volt, majd 1949-ben megválasztották az NSZK kancellárjává. A CDU-t is sokáig elnöklő konzervatív politikus 1963-ig volt bonni kormányfő. 1967-ben hunyt el.
