A nemzetközi enyhülési folyamat fontos közép-európai állomása volt, hogy a magyar miniszterelnök-helyettes 1964 nyarán osztrák kollégája meghívására, repülőgéppel a császárvárosba érkezett. A második világháború befejeződése óta ez volt az első, magas szintű hivatalos találkozó a – korábban szövetséges – két állam vezető politikusa között. Fock Jenő és delegációja Bécsen kívül felkereste a linzi Acél Műveket is, mely a kontinens egyik legkorszerűbb nehézipari üzeme volt. Akkoriban Washingtonban rasszizmus ellenes egyezményt írt alá az amerikai elnök, ám New Yorkban több fekete polgár vesztette életét – utcai csetepatékban. A Magyar Filmhíradó anno arról is tudósított, hogy Varsóban légi parádéval ünnepelték meg Lengyelország felszabadításának két évtizedes jubileumát, a náci terror befejeződését.
Kairóban is volt (gyalogos/harckocsis) dísz szemle, az egyiptomi forradalom 12. születésnapján. A külföldi beszámolók után a hazai mozi barátokat arról is tájékoztatták ’64 második felében, hogy a Herendi porcelán az egyik legkelendőbb exportcikkünk. A 125 esztendős gyár termékei a baráti, szocialista államokban éppúgy népszerűek, mint Nyugat-Európában és az USA-ban. A hagyományos fa-, mellett olajtüzelésű kemencék is megjelentek a pécsi üzemben. Apropó kőolaj! Ezen energiahordozó sokrétű, vegyipari, mezőgazdasági felhasználásáról is láthattunk riportot a korabeli, nívós, fekete-fehér Magyar Filmhíradóban.
