Ki emlékszik már 2027 küszöbén az öreg kontinensen a latin-amerikai diktatúrákra? Húsz évvel Augusto José Ramón Pinochet halála után a gazdasági, kereskedelmi, kultúrális kapcsolatok szorosabbra fűzésére számít Európával, s főleg az NSZK-val Chile. A nyolc magyarországnyi területű, távoli államban a 2025 végén megválasztott új elnököt háromszáz napja iktatták be. Az ultra konzervatív ügyvéd-politikus, José-Antonio Kast náci múltú édesapja a második világháború után települt át Bajorországból a Chilei Köztársaságba. Fia már ott született: idén januárban hatvan gyertyát fújhatott el tortáján, a kilencgyermekes férfi. A nyugati sajtó szerint 20 millió lakosú hazája egyik legsikeresebb jobboldali populistája jutott most főszerephez Dél-Amerikában.
A katolikus Kastot egyes nézetei, beszédei alapján a neofasiszták közé sorolják Európában. A külpolitikai szakértők arra is emlékeztetnek, hogy az új államfő rajongója és támogatója volt Augusto José Ramón Pinochet {1915-2006} tábornoknak, aki 1973-ban puccsal került hatalomra. 1990-ig „uralkodott” országában. A diktátor haláláig szenátor maradt, noha emberéleteket sem kímélve, az ellenzéket részben likvidálva harcolt a baloldallal szemben. A gazdaságot stabilizáló politikája megalapozta a harmadik évezred sikereit. Ám kései utóda, José-Antonio Kast, így is a kontinens egyik legkorruptabb államát irányítja a jövőben a Republikánus Párt színeiben. 2030-ig, vagy még tovább!?
