Elbukott hétfőn a francia nemzetgyűlésben a kormánnyal szembeni mindkét bizalmatlansági indítvány, amelyeket a nyugdíjreform parlamenti szavazás nélküli elfogadását követően a centrista és korábbi kormánypárti képviselőkből álló, független LIOT csoport és öt ellenzéki, elsősorban baloldali frakció, valamint a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés kezdeményezett.
A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a nemzetgyűlés tagjainak abszolút többségére van szükség, ami 287 szavazatot jelent. A kormány megbuktatását célzó első, baloldali javaslatot 278 képviselő, a Nemzeti Tömörülés indítványát pedig 94-en szavazták meg.
Emmanuel Macron francia államfő múlt csütörtökön döntött úgy, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot – amely a nyugdíjkorhatár felemelését irányozza elő 62-ről 64 évre -, miután a nemzetgyűlésben nem volt elegendő többség a törvénytervezet elfogadásához. A francia alkotmány 49.3-as cikke alapján egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően bizalmatlansági indítvánnyal 24 órán belül nem mozdítják el a kormányt.
Az ötödik köztársaság alkotmányának 1958-as elfogadása óta századik alkalommal alkalmazta ezt a megoldást francia kormány, az Élisabeth Borne vezette kormányzat pedig 11. alkalommal.
A bizalmatlansági indítványok elutasítása azt jelenti, hogy a nyugdíjreformot a parlament véglegesen elfogadta, annak hatályba lépését a köztársasági elnök hirdeti ki. Emmanuel Macron a tervek szerint néhány napon belül nyilatkozatot tesz a reformról.
A nyugdíjreform támogatását illetően és a bizalmatlansági indítványok szavazásánál is a mérleg nyelve a jobbközép Köztársaságiak 61 tagú frakciója volt, ahonnan legalább harminc képviselő szavazatára is szükség lett volna a kormány megbuktatásához. Bár a pártvezetés támogatta a nyugdíjreformot, és a bizalmatlansági indítványok elutasítását kérte a frakciótól, a jobbközép képviselők egy jelentős része megszavazta a többpárti baloldali indítványt, így a kormány alig kilenc szavazattal menekült meg a bukástól.
„Ez a kormány már halott a franciák szemében” – mondta a vártnál szorosabb eredményt követően Mathilde Panot, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nemzetgyűlési frakcióvezetője.
A szavazást megelőző kétórás feszült vitában Charles de Courson, az első bizalmatlansági indítványt beterjesztő LIOT csoport képviselője „a demokrácia megcsúfolásának” nevezte azt, hogy Emmanuel Macron a nemzetgyűlési szavazás megkerülése mellett döntött, s igazságtalannak nevezte a nyugdíjreformot. A korhatár megemelése szerinte „kiélezte a feszültségeket, az állampolgárok dühét és aggodalmait”.
A parlamenti szavazás megkerülése csütörtökön újabb lendületet adott a két hónapja tartó utcai tiltakozásoknak és a stratégiai ágazatokban két hete kezdődött gördülő sztrájkoknak. Január 19. óta nyolc alkalommal szerveztek a szakszervezetek országos tiltakozónapokat százezrek részvételével, s most csütörtökre hirdették meg a kilencedik felvonulást, egyúttal a rendbontások elkerülésére kérték a tiltakozókat.
Az ellenzők elsősorban azért tartják igazságtalannak a tervezetet, mert a teljes összegű nyugdíjért kötelező 43 éves szolgálati időt és a 64 éves nyugdíjkorhatárt egyszerre kívánja érvényesíteni, s így a fizikai munkakörökben dolgozók számára hátrányosabb lesz a jelenlegi rendszernél.
A felmérések szerint a franciák 70 százaléka támogatja a tiltakozást, és 60 százalékuk egyetért a stratégiai szektorok sztrájkjával is, kétharmaduk pedig felháborodott azon, hogy az államfő megkerülte a nemzetgyűlési szavazást.
