Tíz évvel ezelőtt, 2016. június 23-án a britek sokkolták az európai országokat, amikor szűk többséggel megszavazták az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból. A brexit végül négy évvel később, 2020 januárjában vált hivatalossá, de már a megelőző években is többen voltak a felmérések alapján azok, akik szerint hibát követtek el. Bár a kilépés 2020-ban és 2021-ben egy-egy rövid pillanatra újra népszerűvé vált, ahogy teltek az EU-n kívüli évek, úgy nőtt az elégedetlenség is.
2016-ban még 51,89 százalék szavazott a kilépésre, 48,11 százalék maradt volna az Unióban. Felmérések alapján a tízéves évfordulón már csak alig harmaduk gondolja jó döntésnek a brexitet, majdnem felük szerint a folyamat rosszabbul halad, mint várták, és csak tizedük látja úgy, hogy a mindennapi élete jobbá vált a kilépés után. A britek 58 százaléka a csatlakozás mellett voksolna, ha tartanának egy újabb népszavazást.
A kilépés mellett kampányoló politikusok egyebek mellett a bevándorlás visszaszorítását, gazdasági fellendülést, a britek életét nehezítő uniós jogszabályok és a „brüsszeli bürokrácia” béklyóinak levetését és az egészségügy fejlesztését ígérték. Meg szupererős porszívókat és különböző alakú banánokat.A brit gazdaság javulása helyett a GDP 4-8 százalékkal csökkent a kilépés miatt, a bevándorlók száma 2023-ra rekordmagasságba emelkedett, az EU-s szabályok alig tűntek el, az európai országokba exportáló vállalkozások belefulladnak a kitöltendő papírokba. A brit politikai élet pedig azóta is egy kaotikus hullámvasúton ül, amit jól mutat, hogy az elmúlt tíz évben már a hetedik miniszterelnökre készülnek Keir Starmer kormányfő hétfőn bejelentett lemondása után.
