Emberek tízezrei vonultak ki Tbiliszi utcáira, hogy tiltakozzanak az ország demokratikus szabadságjogait fenyegetőnek tekintett jogszabályok ellen.
A tiltakozások a múlt héten kezdődtek azután, hogy a kormányzó Georgian Dream párt benyújtotta a külföldi befolyásról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat arra kötelezte volna a sajtóorgánumokat, civil szervezeteket, sőt magánszemélyeket is, hogy külföldi ügynökként regisztráljanak az államnál, ha éves bevételük több mint 20%-át külföldi szervezetektől kapják.
A kormánypárt azt állította, hogy ez a nemzetbiztonság érdekében szükséges, és a törvényjavaslat készítői szerint az 1938-as Foreign Agents Registration Act mintájára készült, amelyet az Egyesült Államok hozott a náci propaganda leleplezése érdekében; megköveteli, hogy az emberek nyilvánosságra hozzák, amikor külföldi kormányok vagy politikai szervezetek nevében lobbiznak az Egyesült Államokban.
A kritikusok „orosz törvénynek” nevezték a javaslatot, és arra figyelmeztettek, hogy felhasználhatják a média szabadságának megnyirbálására és az ellenvélemények elfojtására.
Salome Samadashvili ellenzéki képviselő csütörtökön az NBC Newsnak azt mondta, hogy hasonló ahhoz a törvényhez, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök hozott 2012-ben, és amelyet a kormányt kritizáló szervezetek bezárására vagy ellehetetlenítésére használtak.
Miután a parlamentben jelentős többséget birtokló Georgian Dream gyorsan bevezette és megszavazta a törvényjavaslatot, tiltakozók tízezrei özönlötték el a fővárost, és több napon keresztül tüntettek a Parlament épülete előtt, és még attól sem rettentek el, hogy könnygázzal és vízágyúval próbálták feloszlatni a tömeget a hatóságok.
Mivel a tiltakozások nem csillapodtak, a 3,7 millió lakosú fekete-tengeri ország törvényhozói szerda este elkezdtek viszakozni, és törölték a csütörtöki törvényjavaslatról szóló vitát. A tüntetések azonban péntek délelőtt is folytatódtak, és a tiltakozók a törvénytervezet teljes eltörlését követelték. Ennek hatására pénteken a Georgian Dream arra kényszerült, hogy visszavonja az időközben már a parlament által elfogadott törvényjavaslatot.
Putyin tavaly februári ukrajnai invázióját megelőző években a Kreml felhasználta a külföldi ügynöktörvényt, hogy elnyomja az ellenzék és a független média maradékát is Oroszországban.
„Az ukrajnai háború ezt még világosabbá tette” – mondta Ana Citlidze grúz ellenzéki képviselő egy interjúban. „Ezzel a törvénnyel a kormány ugyanazt próbálja megtenni, amit Putyin tett Oroszországban: megölni a szólásszabadságot és a nem kormányzati szervezeteket.”
Moszkva a maga részéről elhatárolódott a grúz törvénykezéstől. „Oroszországnak ehhez semmi köze, sem lényegében, sem formailag” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján. „Nem avatkozunk bele Grúzia belügyeibe.”
Egyes tüntetők, attól is tartottak, hogy a kormány a jövőben hasonló jogszabályt fog meghozni. „Ez még nem a vége” – mondta az egyik tüntető. „Még mindig oroszbarát kormányunk van. Bármikor visszahozhatják ezt a törvényt vagy hasonló más törvényeket.”
