Még a leghosszabb, a piros metró sem megy ki Boston külső kerületébe, Dorchesterbe, a John F. Kennedy Elnöki Könyvtár és Múzeumba, amely John F. Kennedy hivatalos feljegyzéseit és levelezését őrzi. A látványos épületet Ieoh Ming Pei építész tervezte, s Jimmy Carter akkori elnök nyitotta meg 1979-ben, a Kennedy család tagjainak jelenlétében.
A Martha’s Vineyard híres sziget Boston közelében fekszik, ott volt a híres Kennedy birtok, ahol Joseph Kennedy az egykori ír bevándorló család feje a családját vezette. A családfő megfordult a filmiparban, majd Roosevelt londoni nagykövetté nevezte ki, s épp háborús időben, 1938 és 1940-ben vezette a londoni amerikai diplomáciai képviseletet. A szigorú atya legidősebb fiát szánta politikusnak, aki a II. világháború végén lezuhant gépével és meghalt. Az ifjabbik, John pedig egy japánokkal vívott hajós ütközetben sérült meg, s amikor 1945-ben leszerelték, fizikai és lelki sérülésekkel, és élete végéig fájlalta a hátát, fűzőt hordott és gyakran kapott fájdalomcsillapító injekciót, de beteljesítette apja álmát, az USA 35. elnöke lett.
Háborús hős volt, miután a japánok a Salamon szigeteknél elsüllyesztették a naszádját, és tíz mérföldet úszott, míg partot ért és egy sebesült katonát is kimentett. Más elnököket is kitüntettek, de Nixon pókerezéssel töltötte az idejét, Johnson egyetlen bevetésen vett részt. Londonban Kennedy sokat tanult a politikából, sőt hazatérve könyvet írt „Miért aludt el Anglia” címmel. A könyvnek abban is szerepe volt, hogy Amerika belépjen a háborúba, s Jack ezügyben nem osztotta apja álláspontját, inkább Churchillel tartott. Londonból utazgatott is, eljutott Rómába, Berlinbe, sőt Moszkvába is. A háború után egy ideig újságíróként tudósította a New York Journalt. Apja pénze és kapcsolatai sokat vetettek latba, amikor először 1946-ban bostoni képviselő, majd szenátor lett, és 1960-ban elindult az elnökjelöltségért. Bár utóbb egy bennfentes megjegyezte, hogy Jack sármja és esze miatt „tíz centen is bejutott volna a kongresszusba”. És miközben menetelt az elnökség felé, 1952-es szenátorrá választása után elvette feleségül Jaqueline Bouviert, aki elnöksége idején nagy segítségére volt, elbűvölte a külföldi politikusokat.
A Kennedy ezer napos elnökségéről szóló kiállítás egy rövid filmmel kezdődik, amely krónikusan mutatja be a volt elnök életét kinevezéséig.A múzeum felidézi Kennedy elnökségének legemlékezetesebb pillatanait, többek között a Nixonnal való választási párbajt, az elnök űrprogramját, a kubai krízist, a polgárjogi mozgalommal való viszonyát, a berlini látogatását és a családját.
A múzeum bónusz attrakciója a Hemingway gyűjtemény, amit a Nobel díjas író fia, Patrick Hemingway ajándékozott oda a múzeumnak 1980-ban, s ez többek között az író kéziratainak 90 százalékát valamint 10 ezer fotót tartalmaz. Hemingway családja sokra tartotta Kennedyt, aki 1962-ben vacsorán látta vendégül a Nobel-díjasokat, ahol Mary Hemingway ült az elnök jobbján, aki az író negyedik felesége volt, s ezen a jogon képviselte az írót, aki Az öreg halász és a tenger című regényével érdemelte ki a díjat.
