A Dél-Európából származó {spanyol} nagybirtokos apa és a 25 évvel fiatalabb házvezetőnője frigyéből született törvénytelen gyermek, Fidel Castro Ruz életéről könyvtárnyi kötet jelent már meg. Én Volker Skierka vaskos művét németül vettem kézbe. A zsurnaliszta kolléga 21. századi életrajza a havannai diktátor szokatlan pályáját követi figyelemmel – olvasmányos stílusban. Tudták Önök, hogy a Santiago de Cuba-i jezsuita internátus kiskamasz lakója „My good friend Roosevelt…” kezdetű, kézírásos angol nyelvű levélben kért tíz dolcsit a washingtoni elnöktől? Arra hivatkozott, hogy még sohasem látott eredetiben, ilyen szép, zöldhasú bankót! Hallott a kedves Olvasó arról, hogy az ugyanabban az esztendőben, 1940-ben megválasztott kubai államfő (a későbbi puccsista) Batista kormányában két Moszkvához hű kommunista miniszter is volt? Az ő maffiabarát diktatúrájának megdöntésére tett aztán sikertelen kísérletet a három doktori címet szerzett, bozontos nőcsábász Castro: ’53-ban.
27 esztendősen rabság, majd gerillaharc következett. A számos ellene tervezett merényletet megúszó „Máximo Líder” volt – olvasom – az 1959-ben győzedelmeskedett cukor-szigeti forradalom „szíve”. Öccsét, Rault – aki majdan „ideiglenesen” átvette a havannai stafétabotot tőle – a mozgalom „ökleként” emlegették. A réges-rég elhunyt argentin orvos, Che Guevara volt a dzsungel-trió „esze”. {„Che” a ’68-as európai ifjúsági forrongás popikonjává is vált! Arcképe 2024-ben is pompás trikó motívum…}
Gondolták Önök, hogy Fidel Castro (1926-2016) pár nappal Batista – teljes nevén Fulgencio Batista y Zaldívar – és korrupt bandája elűzése után a „Kommunizmus ellen” című cikkében a ’Bohemia’ hasábjain úgy fogalmazott, hogy „új kormánya mindenféle kapcsolatot elutasít diktatórikus államokkal (…) első helyen a Szovjetunióval”. Mint írta „a legkisebb összhang sem lehet azok között, akik hozzákezdtek a nép emancipálásához és azok között, akik egy tucatnyi európai országban elnyomják a szabadságot és lelődözték a védtelen magyar embereket {az 1956-os forradalomban}…” Hm. Ennyit hirtelen Castro ifjúságáról! Folyt. köv.
