Orosz művészet az Északi-Sarkon: arktiszi kulturális hírek Moszkvából. És energiaipari meglepetések! „2025-ben az Európai Unióba szállított gáz mennyiség tekintetében” a Föld legnagyobb területű állama „a negyedik helyen volt. Az EU-tagországok tavaly, összesen 313,6 milliárd köbméter földgázt vásároltak Oroszországtól” – olvasom. Még Lenin elvtárs születési évében {1870} alapították a főváros német nyelvű lapját. A Moskauer Deutsche Zeitung négy esztendővel az ukrán rokonok megtámadása után sem szünetelteti megjelenését. Így, 2026 első heteiben többek közt arról tudósít a Московская немецкая газета, hogy az ősöreg „Melodija” lemezgyár friss korongokkal rukkolt elő idén. Sok ezer „kései kitelepülő” németországi integrációjáról is szól a havonta kétszer kézbevehető újság. A Szovjetunió összeomlása óta – hivatalosan – 4,5 millió ember kapott germán állampolgárságot és szavazati jogot az EU legnépesebb tagállamában.
A jobbára Kazahsztánból és Szibériából, a 90-es évek óta áttelepült polgárok őrzik anyanyelvüket és kultúrájukat. Immáron harmadik generációjuk egy része Európa más országaiban, avagy Izraelben és az USA-ban talált új hazára. A 84 milliós NSZK-ban a bő egy millió ukrán menekülttel is szót értenek szláv testvéreik. Olvasom, hogy 30 főnek ad munkát orosz honban az EkoNiva cég. „Miközben 2022 februárja óta rengeteg külföldi befektető fordított hátat e piacnak, egy német vállalkozás bővítette termelését – például a tejfeldolgozás területén.” Stefan Dürr még 1989-ben érkezett az NSZK-ból a hajdani CCCP-be. A gorbacsovi időkben alapított üzemét, ma már fia, Iwan vezeti. Akit, ha hazájáról kérdezik, akkor szülőföldjének, Oroszországot nevezi meg. Telepeiken hét ezer szarvasmarhát tartanak – köztük pár hónapos borjakat, izmos bikákat és tejet adó teheneket – írja a Московская немецкая газета.
