Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint azért volt szükség a legnagyobb, művelés alatt még nem álló brit tengeri nyersolajlelőhely kiaknázásának engedélyezésére, mert a gyerekek nem nőhetnek fel úgy, hogy energiaellátási biztonságuk Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz hasonló „külföldi diktátoroktól függ”.
Sunak a BBC brit közszolgálati televízió skóciai adásának nyilatkozva csütörtök este kijelentette: ő is azt pártolja, hogy Nagy-Britannia minél nagyobb mértékben fedezze energiaigényeit tengeri szélerőművekkel vagy nukleáris energia felhasználásával, de az átmeneti időszakban a szénhidrogén-alapú energiahordozókat is import helyett hazai forrásból kell beszerezni.
A brit kormányfő nyilatkozatának előzményeként a Nagy-Britanniát megillető északi-tengeri szénhidrogénvagyon kitermelésének szabályozásáért felelős felügyeleti szerv (North Sea Transition Authority, NSTA) engedélyezte a kitermelés megkezdését a skóciai Shetland-szigetektől északnyugatra fekvő Rosebank lelőhelyen.
A koncesszió két tulajdonosa, a norvég állami tulajdonban lévő Equinor és a Londoni Értéktőzsdén jegyzett brit Ithaca Energy várhatóan 2027-től lát hozzá az olajmező kiaknázásához.
Az Északi-tenger és az Atlanti-óceán földrajzi határvidékén fekvő Rosebank az eddigi feltáró vizsgálatokra alapozott becslések szerint 300-500 millió hordó nyersolajat rejthet. Az Equinor jelenleg 325 millió hordónyi olaj kitermelését tervezi a mező alatti tengeri talapzatból.
A lelőhely művelésének engedélyezési eljárását folyamatos tiltakozások kísérték a környezetvédő csoportok részéről.
A konzervatív párti brit kormány azonban már korábban jelezte, hogy a brit gazdaság energiaimport-függésének csökkentése végett több száz új északi-tengeri olaj- és földgázkitermelési engedély kiadását tervezi, azzal együtt is, hogy meghirdetett célja változatlanul a brit gazdaság nettó karbonsemlegessé válása 2050-re.
Rishi Sunak az új kitermelési engedélyek tervének néhány héttel ezelőtti bejelentésében úgy fogalmazott, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió óta minden eddiginél fontosabbá vált Nagy-Britannia energiaellátási biztonságának megőrzése, és ebben kulcsszerepük van az északi-tengeri lelőhelyeknek.
Sunak az új engedélyek tervéről szóló parlamenti tájékoztatójában is azt mondta: az elsődleges cél az, hogy „Nagy-Britanniából lehessen fedezni Nagy-Britannia energiaigényét”, mindenekelőtt azért, hogy „a Putyinhoz hasonló zsarnokok” a jövőben ne használhassák zsarolásra alkalmas fegyverként az energiahordozókat.
