A DDR és a BRD megalapítása után kétévtizeddel, 1969-ben rangos vendég szólalt fel a bonni parlamentben. Richard Nixon washingtoni elnök bizonyára tudta, hogy a vietnámi háborút nem csupán az NDK-ban, de a Szövetségi Köztársaságban is tömegesen ellenezték a polgárok. Így cseppet sem volt természetes, hogy a nyugatnémet képviselők előtt beszéljen. Az “Összetartozunk” mottóval megtartott Speech tetszett a hallgatóságnak. Egyöntetű taps lett a jutalma az alsóházban. A következő amerikai elnökre tizenhárom évet kellett várniuk! Ronald Reagan ’82 nyarán, a francia államfő, François Mitterand pedig 1983 januárjában járt a Bundestagban. Anno volt a tizenhat esztendőnyi Kohl-korszak kezdete. Ezt persze nem sejtettük…
A teljesség igénye nélkül, csak a topnevek között mazsolázva érdemes megemlíteni, hogy a 20. század végén a dél-afrikai legenda, Nelson Mandela kereste fel az 1990-ben újraegyesült Németország szövetségi parlamentjét. Az utolsó, idegenajkú bonni felszólaló Vaclav Havel volt. A prágai vendég később Berlinben is otthonosan mozgott. Ahol a Reichstag frissen restaurált épületében, Mihail Gorbacsov és az idősebbik George Bush 1999 novemberében, a fal leomlásának tizedik évfordulóján tarthattak beszédet. Jacques Chriractól Simon Pereszen át Vlagyimir Putyinig, s Kofi Annan ENSZ főtitkártól a fiatalabbik Bushig akad még pár híresség, aki a régi-új fővárosban a német képviselők elé lépett. Joggal lehetünk büszkék rá, hogy a Spreenél letelepedett – 2016 tavaszán, Magyarországon elhunyt – irodalmi Nobel-díjas írónk, Kertész Imre is azon nemzetközi személyiségek közé tartozott, aki (2007-ben) a Bundestag előtt beszélhetett. Magyar politikus 2024-ig ilyen megtiszteltetésben még nem részesült az Európai Unió legnépesebb államában.
