Közép-Európa legnépesebb települése Berlin. A 892 km²-es Spree-/Havel-metropolisznak 2026-ban közel 4 millió lakosa van: köztük mintegy 180 ezer menekült. Harmaduk Ukrajnából érkezett, s rengetegen nem is akarnak visszaköltözni romos hazájukba. Pláne, ha megtanultak már németül és munkahelyük is van. A szövetségi kormány közigazgatási központján kívül az NSZK-ban további tizenöt – jóval kisebb – „Landeshauptstadt” van. A menedéket kérők között a szírek és az afgánok dominálnak. Kérdés, hogy az elmúlt hetekben eldurvult közel-keleti válsággal összefüggésben hány újabb külföldi érkezik Európa szívébe?
Berlin mellett a 755 km² -es, 1,8 milliós Hamburg és a 325 km²-es, 550 ezer lakosú Bréma (Szabad Hanza-városok) rendelkeznek tartományi joggal a tavaly tavasz óta Friedrich Merz {CDU} kancellár vezette Németországban. Az EU legnépesebb államának további tizenhárom kisebb, regionális fővárosa van. Ezekben az úgynevezett „Landeshauptstadt”-okban miniszterelnökök irányítják a tartományi kormányok munkáját. Illetve a három fenti városban „kormányzó főpolgármesterek”.
A Bajor Szabad Állam politikai, gazdasági centruma az 1,5 milliós München (311 km²). Jóléti, déli régió Baden-Württemberg is, melynek parlamentje Stuttgartban (207 km²) székel. Alig kisebb területű Hessen fővárosa, a festői Wiesbaden (204 km²). A Franciaországgal szomszédos Saar-vidék ezer szállal kötödik történelmileg és gazdaságilag a nyugati szomszédokhoz. Központja a 177 ezer lakosú Saarbrücken (167 km²). Turistaként persze ezen kisebb-nagyobb városok környékét is érdemes felfedezni!
