2022 szeptemberének egyik estéjén ukrán tengeri drónok lendültek támadásba a Fekete-tengeren, hogy megsemmisítsék a Szevasztopolban horgonyzó orosz hadihajókat. A drónok azonban kommunikációs problémába ütköztek: a Starlink, a műholdas kommunikációs rendszer, amelyet Ukrajna az orosz invázió kezdete óta használt, váratlanul nem működött. Ukrajna SMS-ekben kérte Elon Muskot, a Starlink tulajdonosát, hogy engedélyezze a műholdak használatát.
Musk viszont attól tartott, hogy a tengeri dróntámadások nukleáris háborút válthatnak ki. Walter Isaacson, Musk életrajzírója elmondta, hogy Musk beszélt Oroszország washingtoni nagykövetével, aki figyelmeztette, hogy a Krím elleni támadások nukleáris konfliktushoz vezetnek. Musk több embernek is sugallta (bár később tagadta), hogy Putyin elnökkel is beszélt.
Erről először májusban számolt be Oliver Carroll, a The Economist munkatársa. Azóta a The New Yorker azt is leírta, hogy az ukrán katonák egy szárazföldi hadművelet során is egyik pillanatról a másikra vesztették el hozzáférésüket a Starlinkhez. Nemrég Ukrajnában a The Atlantic munkatársa találkozott néhány mérnökkel, akik segítettek a drónok tervezésében.
A The Atlantic megtudta, hogy ugyanaz a csapat néhány héttel később ismét dróntámadást indított. Október 29-én egy robbanóanyaggal megrakott tengeri drón flotta elérte Szevasztopol kikötőjét egy másik kommunikációs rendszer segítségével. Egy orosz fregattot, a Makarov admirálist kivonták a forgalomból. Valószínűleg megrongáltak legalább egy tengeralattjárót, és a mérnökök szerint két másik hajót is. Musk félelmei ellenére, a harmadik világháború nem a krími kikötő elleni sikeres támadás eredményeként robban ki.
A tengeri drónok hatótávolsága több mint 650 mérföld. A drónokat folyamatosan fejlesztik. Mind a légi, mind a tengeri drónok jelentős szerepet töltenek be Ukrajna hadviselésében. Mivel Ukrajna nem tudja felvenni a versenyt a technikailag sokkal nagyobb orosz hadsereggel, apró, csúcstechnológiás, egyedi tervezésű és viszonylag olcsó eszközöket használ, amelyek meg tudják semmisíteni a nagy, orosz tüzérséget, tankokat vagy hajókat. A mérnökök szerint, bár drónjaik nem pusztították el az egész fekete-tengeri flottát, hatással voltak a háborúra. Az orosz hadihajók óvatosabbak lettek. Ahelyett, hogy blokkolták volna az ukrán gabonaszállítást, a kikötőben maradtak.
Musk tévedett. A harmadik világháború helyett a tengeri dróntámadás csökkentette az erőszakot, megvédte a kereskedelmet, segítette az ukrán gazdákat, és talán még azt is biztosította, hogy Ukrajnán kívül néhány ember ne éhezzen. A The Atlantic munkatársa szerint, ha Musk nem ijed meg, akkor ezek a hatások talán már korábban is érezhetőek lettek volna. Az oroszok a háború kezdete óta próbálják elrettenteni hasonló fenyegetésekkel azokat, akik támogatják az ukrán szuverenitást, és akik azt akarják, hogy Ukrajna megnyerje a háborút.
2014-ben a nyugati vezetők az eszkalációtól tartva azt tanácsolták Ukrajnának, hogy ne harcoljon a Krímért. Ez a tanács sok letartóztatott, bebörtönzött és a félszigetről elüldözött embert eredményezett, és bátorította az oroszokat, hogy folytassák Kelet-Ukrajna megszállását. Az oroszok nem álltak meg, csak akkor amikor az ukránok visszavágtak. 2014 és 2022 között az Egyesült Államok és az európai nemzetek, attól tartva, hogy Oroszország fenyegetettnek érzi magát és támadást indít, korlátozták vagy betiltották az Ukrajnába irányuló fegyvereladásokat. Ha az oroszok féltek volna az ukrán hadseregtől, talán soha nem támadják meg Ukrajnát.
Tavaly, az invázió kezdetén, az orosz reakciótól való félelem ismét meggyőzte az amerikaiakat és az európaiakat, hogy visszatartsák az Ukrajnának szánt nagy hatótávolságú fegyvereiket, attól tartottak, mi történhet, ha orosz célpontok ellen használják őket. Így az ukránok saját fegyverükkel csaptak le orosz célpontokra, először a határvidéken, majd Moszkvában, Pszkovban és más városokban. Atomháború akkor sem tört ki.
