Oroszország – Túl sok a politikai fogoly

„Nem egyszerűen egy agresszorról van szó, hanem egy olyan autokráciáról, sőt, diktatúráról, amelyik sokkal keményebben lép fel, mint ahogyan a ‘70-es, ’80-as években léptek fel a Szovjetunióban azokkal szemben, akiknek nem tetszett az adott politikai berendezkedés” – mondta Sz. Bíró Zoltán a Vlagyimir Putyin vezetése alatt álló Oroszország társadalmának elmúlt években tapasztalt átalakulásáról. A történész, Oroszország-szakértő szerint a brezsnyevi időszakon is túltesz a politikai okból bebörtönzöttek száma Oroszországban.
Ugrásszerűen nőtt az Ukrajna ellen, 2022 februárjában indított háború óta a kémkedés és hazaárulás vádjával bebörtönzöttek száma: 1997-től 2022-ig összesen kétszáz ilyen ítélet született, az elmúlt alig négy évben pedig 800. Lehetnek köztük olyanok, akik ezeket a bűncselekményeket valóban elkövették, de az egyre szűkebb térben mozgó jogvédő szervezetek arra jutottak – már amelyik működhet, elvégre a legrégebbi emberi jogi szervezetet, a Memorialt már be is tiltották –, hogy ezeknek az ítéleteknek nagy aránya politikai alapon történt, jegyezte meg a történész.A társadalmi ellenálást felőrölte az elnyomás és a propaganda
A háború első évében vagy korábban a 19 évre elítélt, börtönében 2024-ben meghalt ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij kapcsán még voltak tüntetések, így akkor a hatalom még nagyon hevesen reagált – sokak ellen indított eljárást. A példát statuáló hatalom számítása bejött: ahogyan a társadalom aktívabb tagjai ezekkel a következményekkel szembesültek, már kevesebb volt a tiltakozás, így 2024-től az ítéletek száma csökkent, igaz, a büntetési tételek nőttek: a vádlottak korábbi átlagosan hat év helyett nyolcat kapnak. Ehhez az eszközt a szélsőséges tevékenység és a terrorizmus vádja adja, amelyet könnyen aggatnak a putyini rendszer kritikusaira vagy a hivatalosan csak különleges katonai hadműveletnek nevezhető háború oroszországi ellenzőire.