Meleg hangon méltatja a FAZ recenziója a 96 éves Paul Lendvait, aki legújabb könyvében a saját sokféle identitásával foglalkozik. Az önéletrajz címe – Wer bin ich? (Ki vagyok én?) – is arra utal, hogy keresi a választ, hol van a helye két hazája, Magyarország és Ausztria között, továbbá Európában, emellett nem feledkezik meg zsidó gyökereiről sem.
Stefan Löwenstein, aki 13 évig volt tudósító Bécsben, kiemelkedő jelenségnek nevezi a publicistát a német nyelvű sajtóban. Nem a múltban él, igen határozott és hozzáértő véleménye van napjaink eseményeiről. 44 éven át vezette az osztrák köztévében az Európa-stúdiót. Jól tette, hogy megőrizte pregnáns magyar kiejtését, már csak azért is, mert az osztrákok olvadoznak, ha meghallják.
Ami az identitást illeti, Lendvai világos sorrendet állít fel: soha nem tagadná meg magyar származását, de a szívében az első helyen Ausztria áll, mert az fenntartás nélkül befogadta 1956 után, és igaz barátokra lelt. Úgy mondja, hogy ő osztrák hazafi, magyar akcentussal.
Magyarországhoz a viszonya ellentmondásos, mert három tekintélyuralmi rendszer, Horthyé, Rákosié és Orbáné is ellenségként tekintett rá, azonkívül a régi társak közül már alig él valaki. Ez az oka, hogy az ország mostanában csak sötét emlékeket hív elő benne.
