Veszélyben van az Oroszország és az Egyesült Államok közötti nukleáris fegyverzet-ellenőrzési szerződés. Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten kijelentette, hogy Oroszország „felfüggeszti” részvételét az Új Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Szerződésben vagy az Új START-ban, amely korlátozza az egyes országokban bevetett nagy hatótávolságú nukleáris fegyverek számát. Putyin ezt az ukrajnai háborúja első esztendeje alkalmából tartott beszédében jelentette be, és döntését gyakorlatilag a konfliktushoz kötötte, mondván, Washington „stratégiai vereséget akar okozni nekünk, és igényt tart a nukleáris létesítményeinkre”. – írja a Vox.
Putyin döntése nem csak a két ország közötti kapcsolata miatt aggasztó, hanem a globális fegyverkezés miatt is. Jelenleg Oroszország és az Egyesült Államok rendelkezik a világ legnagyobb nukleáris fegyverarzenáljával, és az Új Start-hoz hasonló paktumnak kellene biztosítékként szolgálni a mostani feszült helyzetben. Az új START 1550-re korlátozza az egyes országokban telepíthető nagy hatótávolságú rakéták számát, és legfeljebb 700 nagy hatótávolságú rakétát és bombázót tesz lehetővé.
Oroszország azt állítja, hogy ezeket a korlátokat tiszteletben tartja. A New START azonban nemcsak a fegyverek számát korlátozza, hanem az egyezmény szerint a felek ellenőrizhetik is egymást, hogy mennyire tartják be. Ezáltal átláthatóságot biztosít a két ország között, ami szükséges a stabilitáshoz. Ezeket az ellenőrzéseket Oroszország már Putyin bejelentése előtt is akadályozta. Először a járvány alatt szüneteltették, majd Oroszország legutóbb is blokkolta, azt állítva, hogy a szankciók akadályozzák a tisztviselőket az ellenőrzések lefolytatásában. (Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerint ez nem igaz.) Természetesen az atomkísérletekről, egyéb nukleáris tevékenységekről így is tudnak informálódni műholdas és egyéb megfigyelésekkel, de ezek nem olyan pontosak, nehezebb és költségesebb megoldások. Eddig ezekről bejelentetési kötelezettségük volt egymás felé.
Putyin úgy tűnik, a New Startot akarja alkudozási alapnak használni, hogy elérje, hogy a nyugati országok ne támogassák Ukrajnát. A Biden-kormányzat 2021-ben megújította az egyezményt, de a megállapodás 2026-ban lejár, hacsak nem sikerül tárgyalni egy új megállapodásról. Az azonban már azelőtt is bonyolult volt, mielőtt az ukrán háború még jobban megmérgezte volna az amerikai-orosz kapcsolatokat.
A nukleáris fenyegetést Putyin eddig is alkalmazta, a nyugat elijesztéséhez. A New START felfüggesztése ezt a forgatókönyvet követi – kísérlet arra, hogy félelmet keltsen. Eddig bárhogy is alakult a két ország viszonya, képesek voltak ezt külön kezelni, de sajnos úgy tűnik ez most kevésbé tűnik lehetségesnek, ami aggasztó az Egyesült Államok és Oroszország – valamint az egész világ – számára.
A szellem kiszabadulhat a palackból
Az új START az utolsó a Washington és Moszkva között kötött kétoldalú fegyverzetkorlátozási egyezmények közül, ami még megmaradt a hidegháború utáni időszakból.
Amy Woolf, az Atlantic Council főmunkatársa és a Kongresszusi Kutatószolgálat korábbi nukleáris fegyverekkel foglalkozó szakértője szerint „Tíz éve tudjuk, hogy listáink nagyon eltérőek, és nem tudtunk megegyezni abban, hogy mi legyen az asztalon, … de ha úgy gondolja, hogy Ukrajna okozta a problémát, Ukrajna csak annyit tett, hogy rávilágított arra, hogy már van probléma.”
Ezek a problémák ugyanis már előbb elkezdődtek. A Trump-kormányzat már elállt néhány megállapodástól, köztük a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló 1988-as szerződéstől (INF), valamint az 1992-ben létrejött Nyitott Égbolt Szerződéstől, amely lehetővé tette a fegyvertelen felderítő repüléseket. Egyes szakértők attól tartanak, hogy Putyin terve a New START-tal, hogy az Egyesült Államokat a kilépésre kényszerítse, ami lehetővé teszi, hogy Putyin Washingtont okolja a paktum felbontásáért.
Az ellenőrzés hiánya és a fenyegetettség mind növelik a bizalmatlanságot és mindkét oldalon nőhet a nyomás a nukleáris arzenál továbbépítésére. Természetesen ez nem egy azonnali probléma, sok időt és pénzt igényel, Oroszország pedig most mással van elfoglalva. De a probléma nemcsak az Egyesült Államok és Oroszország, hanem Kína és más atomhatalmak esetében is felmerül. A New START Putyin általi meggyengítése elindíthat egy nemzetközi fegyverkezési versenyt, amit a szerződés felbontása felgyorsíthat.
„Ha 2026 nincs megújítva az egyezmény, akkor fennáll annak a lehetősége, hogy minden ország lényegesen több nukleáris fegyvert készít” – mondta Shannon Bugos, az Arms Control Association vezető politikai elemzője.
Ha mindez megtörténik, akkor ez nem a hidegháború megismétlődése, amelyben két szuperhatalom, Oroszország és az Egyesült Államok versengenek egymással. Ez egy sokkal többpólusú világ. Irán egyre közelebb kerül a fegyverekhez szükséges minőségű urán dúsításához (amit az Egyesült Államok segített elő az iráni nukleáris megállapodás kiiktatásával). Még az olyan amerikai szövetségesek is, mint Dél-Korea, tárgyalnak nukleáris fegyverek beszerzéséről, aggódva az észak-koreai program fenyegetései miatt.
De ami a legkritikusabb, Kína. Peking stratégiai nukleáris arzenálja még mindig messze alatta marad akár az Egyesült Államoknak, akár Oroszországnak, de valószínűleg a következő évtizedekben megpróbál közelebb érni a szintjükhöz. A stratégiai nukleáris fegyverek szintjét jelenleg a New START szabályozza. Ha Oroszország és az Egyesült Államok megszünteti a korlátozásokat, az megengedi Kínának (aki vonakodott két- vagy többoldalúan részt venni a fegyverzetellenőrzésben), vagy bárki másnak, hogy bővítse nukleáris arzenálját.
Ez valószínűleg nem történik még meg, de a New START-hoz hasonló paktumok felbontása ezt lehetővé teszi. És gyakran katasztrófához közeli – mondjuk egy kubai rakétaválság – kell ahhoz, hogy az országok elismerjék, nemzetbiztonsági érdekük a fegyverzetellenőrzés.
