Az orosz–ukrán háború új szakaszába lépett: miközben a frontvonalakat a sár és az őszi időjárás bénítja, az orosz légicsapások ismét Ukrajna energetikai és logisztikai hálózatait veszik célba. A Frontvonal legújabb részében Tarjányi Péter arról is beszélt, hogy Oroszország és Kína viszonya furcsa jeleket mutat.
Tarjányi elmondta, hogy az Egyesült Államok immár valós idejű hírszerzési támogatást nyújt Ukrajnának, műholdas és elektronikus adatokkal segítve a precíziós csapásokat, ez pedig nagy ugrást jelentett Kijev képességeiben.
Közben Washingtonban Donald Trump bejelentése is hullámokat vetett: mérlegeli a Tomahawk-rendszer átadását Ukrajnának. Moszkva ezt azonnal „vörös vonalnak” nevezte, mivel a rendszer elvben nukleáris robbanófejek hordozására is képes, és akár 2500 kilométeres hatótávolsággal bír. Bár nukleáris fegyverről nincs szó, az orosz kommunikáció így is eszközként használja a félelemkeltést.
A háború árnyékában a nagyhatalmi játszmák is élesednek. Kína például megtagadta több precíziós gyártóeszköz átadását Oroszországnak, tartva a nyugati szankciók súlyától. A szakértő szerint ez jól mutatja, hogy Peking inkább kihasználja, mintsem támogatja Moszkvát.Ha a tengerben egy cápa megsérül, a többi rátámad. Kína ma már úgy öleli Oroszországot, hogy közben többet vesz el, mint amennyit ad.