Így novemberben sem lettek hűtlenek a magyar turisták Közép-Európa legnépesebb, lassan 4 milliós metropoliszához. A historizmus 19. századi építészeti emlékeiből bőven kapnak ízelítőt a bel- és külhoni vendégek! A korszak házai, szobrai egyben Berlin világvárossá válásának mementói is. Johann Heinrich Strack alkotása a Tiergarten kerületi, zsákmányolt ágyúcsövekkel ékesített Siegessäule (Győzelmi oszlop), mely 1938-ig a neoreneszánsz Reichstag előtt állott. Napjainkban, kissé távolabb a Grosser Stern (Nagy csillag) közlekedési csomópont – veszélyes körforgalom! – fő látványossága. A Győzelem istennője aranyozott bronzszobra – Frierich Drake remekműve – 67 méteres magasságból tekint le az impozáns diadaloszlop tetejéről a Brandenburgi kapuhoz vezető sugárútra.
A historizmus másik nagy alkotása a Birodalmi Gyűlés épülete. A Reichstag 19. századig visszanyúló krónikája egyben a német demokrácia kialakulásának története is. Kőhajításnyira a Brandenburger Tortól, 1884 és 1894 között épült fel a Reichstagsgebäude. A Paul Wallott tervei alapján, sziléziai homokkőből emelt robusztus parlament kupoláját császári korona díszítette II. Vilmos uralkodása idején. Ma üvegkupolájából, tetőteraszáról remek panorámában gyönyörködhetnek a turisták. Este különösen pazar a kivilágított világváros látványa a német alsóház (Bundestag) tetejéről – 360 fokos „vizuális élmény”! A modernizált, mélygarázsos Reichstag falán, kőhajításnyira a Kancellári Hivataltól magyar és német nyelvű emléktábla hírdeti hazánk szerepvállalását Németország újraegyesítésében.
