Kína kulcsfontosságú globális erővé vált, számos csúcstechnológia vezető országává, státusza és az uniós érdekeink miatt még fontosabbá válik az Európai Unióval való kapcsolata, ezért a Kínával való szakítás nem életképes, nem kívánatos és nem is célszerű – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.
Az EU-Kína kapcsolatok újragondolásáról szóló plenáris vitában az elnök elmondta: az uniónak ki kell dolgoznia egy kockázatmentesítési stratégiát Pekinggel való viszonyát illetően, amely világosan rámutat a kockázatokra és a lehetőségekre.
Az utóbbi évek során Kína általános stratégiai álláspontja „megkeményedett”. Például katonai gyakorlatokat hajt végre a Dél-kínai-tengeren, vagy súlyos emberi jogsértéseket követ el az ujgurok lakta területeken. Az EU a Tajvani-szorosban a béke és a stabilitás megteremtésére szólít fel, és határozottan ellenzi a status quo egyoldalú megváltoztatását, különösen erő alkalmazásával – hívta fel a figyelmet.
„Kína nyíltan a világtól való függőségének csökkentésére irányuló politikát folytat. Ez teljesen rendben van. De miközben növeli a függetlenségét, egyben növeli a világ tőle való függőségét is, például a kritikus nyersanyagok vagy a megújuló energiaforrások, az új technológiák terén” – mutatott rá. Hozzátette: ezért kell egy olyan megközelítést kidolgozni, amely megfelel a gazdasági és nemzetbiztonsági szükségleteknek, amelyet mindenki támogat, és Kína is képes elfogadni. Az elnök szerint e célból csökkenteni kell „a félreérthető kommunikációt”, és biztosítani kell Kínát, hogy az EU nem akarja megszakítani a gazdasági, társadalmi, politikai és tudományos kapcsolatokat, továbbá sürgető szükség van az EU-Kína kapcsolatok egyensúlyba állítására az átláthatóság, a kiszámíthatóság és a kölcsönösség alapján.
„Azt szeretnénk, ha Kína tiszteletben tartaná az egyenlő feltételeket, amikor a vállalatainknak a kínai piacra való bejutásáról van szó, továbbá a támogatások átláthatóságát és a szellemi tulajdonjogokat. Ezért kell a jövőbeni Kína-stratégiánk központi részét képeznie a gazdasági kockázatcsökkentésnek.”
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő beszédében rámutatott, hogy az EU-Kína kapcsolatok már csak azért is bonyolultak, mert az egyes tagállamok különbözően közelítenek Pekinghez.
„Amennyiben egy közös koherens uniós Kína-stratégiát akarunk kialakítani, létfontosságú, hogy az EU minden egyes tagállama úgy járjon el, hogy közben teljes mértékben tiszteletben tartja a szerződéseket és hatáskörét.”
Véleménye szerint a közös stratégia kialakítása során nagy figyelmet kell szentelni a Kínával való párbeszéd fenntartására.
„Kína szuperhatalom, amely folyamatosan növekszik, jelen van az egész világon, befolyása jelentős, politikai súlya egyre nagyobb, és egyre vonzóbbá válik a déli országok számára. Nem hagyhatjuk abba a tárgyalásokat Kínával, csak azért, mert az ország nem demokratikus. Több mint 40 magasan eladósodott ország van, több milliárd embert érint a klímaváltozás. Az ilyen problémák megoldásában együtt kell, hogy működjünk Pekinggel” – hívta fel a figyelmet.
Tajvannal kapcsolatban Borrell felhívta a figyelmet arra, hogy a régió Európa számára kulcsfontosságú, gazdaságilag és stratégiailag egyaránt.
„A Tajvani-szoros a világkereskedelem egyik legfontosabb helyszíne, az EU-nak kell ott lennie a hajózás, a hajózás szabadságát biztosító műveletek révén” – hangsúlyozta.
Véleménye szerint el kell utasítani minden, Tajvan ügyeibe való külső beavatkozást, mert ez gazdaságilag súlyos következményekkel járhat az EU számára, mivel Tajvan szerepe a legfejlettebb félvezetők gyártásában kulcsfontosságú.
A főképviselő „a provokációk megakadályozására szólított fel, bárhonnan is érkezzenek”, és „a status quóhoz való visszatérés” mellett érvelt.
Ukrajnáról szólva hangsúlyozta: a Kínával való kapcsolatok nem fejlődhetnek „normálisan”, ha Kína nem használja a befolyását Oroszországgal szemben, hogy rávegye, hogy vonja ki csapatait az országból. „Minden olyan semleges álláspont, amely nem tesz különbséget az agresszor és az áldozat között, alapvetően az agresszor oldalán áll” – jelentette ki.
Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője a vita kapcsán hangsúlyozta: „Európának a saját érdekeit kellene követnie, az európai cégek és vállalatok számára lehetőséget teremteni és segíteni őket versenyképesebbé válni. Egyedül így tudjuk fenntartani az európai jóléti állam modelljét.”
„Európa nyitott gazdaság, a világ második kereskedelmi hatalma. A legkevésbé sem áll érdekében a világot jókra és rosszakra osztani. Nem azt kell nézni, hogy kik a lehetséges ellenségeink, hanem hogy kik a potenciális partnereink. Ez nem jelenti azt, hogy Kínát elismerjük polgári demokráciaként. Egyszerűen csak tiszteletben tartjuk a realitásokat, hisz 2021 óta Kína Európa legnagyobb kereskedelmi partnere: az áruforgalmunk meghaladja a napi 2,3 milliárd eurót. A megújuló és magas technológiájú iparunk nem élne túl a kínai nyersanyagok nélkül.”
Véleménye szerint a Kínától való elszakadás helyett azon kellene gondolkodni, miként lehetne az erősen deficites kereskedelmi mérleget egyensúlyba hozni. „Ezt a célt szolgálta volna a 2021-ben még Angela Merkel által tető alá hozott beruházásvédelmi megállapodás: egyenlőbb esélyeket helyezett kilátásba az európai cégeknek. Politikai okokból meg sem indult a ratifikációs eljárás. A bizottság anno üdvözölte, most pedig már gazdasági szempontból sem tartja előnyösnek. Vajon miért?” – fogalmazott.
„Pragmatikus, ideológiák nélküli, az európai cégek érdekére koncentráló Kína-politikát kellene folytatni, mert ez Európa érdeke” – szögezte le Győri Enikő.
