2024. április 14. (vasárnap) 06:40

Visszatérhetnek-e valaha a Visegrádi Négyek?

A Visegrádi Együttműködés országait a tagok eltérő Oroszország-politikája alaposan egymásnak ugrasztotta. Szlovákia azonban minden feszültség ellenére is életet lehelne a közép-európai szövetségbe.A Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország által 1991-ben létrehozott Visegrádi Négyek (V4) tagjai a kezdetektől fogva menetrendszerűen szerveztek közös találkozókat.

A diplomáciai együttműködésben azóta voltak intenzív és kevésbé intenzív szakaszok, de egészen a közelmúltig úgy tűnt, hogy kiemelt ügyek és előzetesen egyeztetett álláspontok mentén szoros marad az együttműködés. Orbán Viktor többször is elmondta, hogy Közép-Európa országai együtt emelkednek fel, és ez a térség lesz a következő évtizedben az Európai Unió leggyorsabban növekvő régiója.

2016-ban mindenekelőtt a közös európai migrációs- és menekültpolitika együttes elutasítása tartotta egyben a csoportot. 2019 után az EU klímasemlegességi céljainak feküdtek közösen keresztbe – főként azért, mert nem látták biztosítva, hogy az EU vastagon beszállna az energiaátállás költségeibe. A V4-en belül Lengyelország és Magyarország szorosabb szövetséget alkotott az ellenük irányuló uniós eljárások miatt – ami a másik két országot egyre gyakrabban tartotta tőlük távol. Oroszország ukrajnai inváziója azonban mind a szűkebb, mint a teljes körű régiós együttműködést szétrepesztette.

Aztán jött Oroszország

A négyek eddigi legnagyobb válságát 2022 márciusában Magyarország idézte elő, mert Orbán Viktor kormánya vonakodott attól, hogy egyértelmű támogatásáról biztosítsa Ukrajnát az orosz agresszióval folytatott harcában. Fenntartva moszkvai kapcsolatait, a budapesti kormány megtiltotta az Ukrajna támogatására szánt nyugati fegyverszállítmányok magyarországi áthaladását. „Ez nem a mi háborúnk” – jelentette ki Orbán idén júliusban a romániai Tusnádfürdőn. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy szerinte Ukrajna soha nem nyerheti meg az Oroszország ellen vívott háborút, a Moszkva elleni szankciókkal pedig az EU lábon lövi magát.

A V4 többi tagja teljesen eltérő módon reagált a kialakult helyzetre: átfogó katonai és humanitárius segítséget nyújtottak az ukránoknak. Lengyelország és Csehország voltak az első NATO-tagállamok, amelyek harckocsikat és nehéz katonai felszereléseket bocsátottak a kijevi kormány rendelkezésére, Szlovákia pedig még S300-as légvédelmi rendszert is szállított. Tették ezt úgy, hogy valamennyien jelentős mértékben függtek az orosz vezetékes gáztól.

Népességarányosan Lengyelország és Csehország fogadta be a legtöbb ukrán háborús menekültet. Bár ugyanezt állította a magyar kormány is, de az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága adatai szerint, míg 2022. október 25-én Lengyelországban csaknem 1,5 millió, Csehországban 450 ezer regisztrált ukrán menekült élt, Magyarországon ezzel szemben csak 31 ezer. Magyarország a V4 többi tagjához képest személyenként is sokkal kevesebbet költ az ukrán menekültekre, annak ellenére, hogy a magyar kormány is részesült az Európai Unió a gazdasági helyreállítási alap erre a célra felszabadított forrásaiból.

A tavaszi parlamenti választásokon aratott elsöprő Fidesz-győzelem után a legtöbb politikai megfigyelő már a Visegrádi Együttműködés tartós megfeneklését jósolta. „A magyar választások eredménye a Visegrádi Együttműködés tényleges végét, avagy hosszútávú leállását jelenti” – nyilatkozta a cseh közszolgálati rádióban Josej Mlejnek, a prágai Károly Egyetem politológusa.

Újrakezdés Pozsonyban

Ehhez képest többhónapos megszakítás után, 2022. szeptember végén a cseh, a szlovák, a lengyel és a magyar védelmi miniszter tartott közös megbeszélést. (Miközben öt hónappal korábban a magyar választások előtt a cseh védelmi miniszter még ezekkel a szavakkal mondta le a közös találkozójukat: „Mindig támogattam a V4-et, és nagyon sajnálom, hogy az olcsó orosz olaj most fontosabb, mint az ukrán vér”.) Október elején pedig a V4 államfői találkoztak egy pozsonyi csúcstalálkozón egymással.

A vendéglátó, a Visegrádi Együttműködés soros elnöki tisztét betöltő Szlovákia ráadásul eltökélt a V4 felélesztésében. „Visegrád van és lesz, nem akarjuk feloszlatni” – nyilatkozta a DW-nek Rastislav Kacer szlovák külügyminiszter, majd hozzáfűzte: „Mi azt javasoljuk, hogy dolgozzunk azokon a pontokon, amelyek esetében közös álláspontot tudunk kialakítani. A V4-et nem azon kérdésekhez kellene igénybe vennünk, amelyekben nem értünk egyet.” Annak szerinte semmi értelme nincs a továbbiakban, hogy a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan az EU-csúcstalálkozók előtt olyan álláspontokat csiszolgassunk, amelyekben a visegrádi államok között nincs egyetértés. Kacer egyúttal bejelentette, hogy a következő hetekben Szlovákia a V4-ek kormányfőinek csúcstalálkozóját és a külügyminiszterek találkozóját is összehívja. Vagyis hamarosan lesz találkozó Orbán meghívásával is.

Kapcsolódó
Még több NAGYVILÁG…