A bel- és külhoni turisták körében 2023 elején is a második legnépesebb német metropolisz a legkedveltebb úticél. Hamburg mögött dobogós még a bajor főváros, valamint Freiburg. Az 1936-os nyári ötkarikás játékok egykori házigazdája, az 1961 és 1989 között fallal kettészelt Berlin csupán negyedik az aktuális idegenforgalmi toplistán.
1972 – mára történelmi emlék a bajor fővárosban megrendezett nyári olimpia. A közel-keleti véres konfliktus beárnyékolta a müncheni játékokat. Ráadásul azóta is álom maradt, hogy az immáron jó 32 esztendeje újraegyesített Németországban ismét ötkarikás világversenyt szervezzenek. Olaf Scholz, Hamburg hajdani első embere – az aktuális kancellár – szomorúan közölte 2015 novemberében a népszavazás eredményét a Hanza-metropolisz polgáraival: „Olyan döntés született, amit én másképpen képzeltem el” – fogalmazott a szocdem városatya. Akkor karácsony küszöbén az 1,7 millió lakosú északnémet településen csak 650 ezren érdeklődtek a referendum iránt. S több, mint 330 ezren voksoltak a 2024-es játékok megrendezése ellen. Az 51,6 százalékos NEM okai szerteágazóak.
Alfons Hörmannt a Német Olimpiai Sport Szövetség (DOSB) elnökét a hamburgi első polgármesterhez hasonlóan pofoncsapásként érte az urnacsata eredménye. Van aki a hajdani, novemberi, párizsi terror sokkal hozta összefüggésbe a negatív hozzáállást. Mások a menekülthullám beláthatatlan következményeire gyanakszanak. A realistább szakértők pedig azt sejtetik, hogy az alapjában sportszerető nép a dopping és korrupciós botrányokba unt bele. Valamint a várható költségek, illetve a források kérdésessége miatt utasította el a 2024-es nyári olimpia tervét. Egy bús atléta – szellemesen – így összegezte a nordikus NEIN keserűségét: „Mit lehet elvárni egy várostól, ahol a taxisofőröm azzal magyarázta nemmel szavazását, hogy legalább nem árasztja el annyi turista majd Hamburgot.” Van benne igazság. Éljen a legendás észak európai vendégszeretet!
