Továbbra is sok a kérdőjel nem csupán a szurkolók, hanem a klubvezetők fejében is a hazai és a fiatal játékosok szerepeltetéséről szóló új szabályokat illetően, és nem sokat tisztult a kép az NB I 1. fordulója után sem. Kedden Vági Márton főtitkár reagált a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) részéről, majd a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkársága és a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet (NSMI) tartott szerdán közös sajtótájékoztatót a Puskás Arénában.
Két szabályról van szó: az egyik az MLSZ-é, amely 4+1-es szabályként is ismert, e szerint minden NB I-es klubban minden meccsen öt magyarnak pályán kell lennie egyszerre, közülük egynek U21-es fiatalnak (2005. január 1. után születettnek) kell lennie. Aki ezt nem tartja be, az kevesebb éves támogatást kap az MLSZ-től.
A másik szabály pedig az NSMI-é, amely az NB I hét, kiemelt akadémiát működtető klubjánál – DVSC, DVTK, Ferencváros, MTK, Kisvárda, Puskás Akadémia, ETO FC – a „fiatalpercekhez” köti az állami támogatás egy részét, és ezeknek a játékperceknek emelték meg most a számát. A DVTK tájékoztatása szerint nekik 7000 fiatalpercet kell teljesíteniük az idényben, de az NSMI minden klubbal egyedi megállapodást kötött arról, hány percet tudnak vállalni.
Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár elöljáróban elmondta: „Nagyon szigorúan tekintünk minden állami támogatás felhasználására, fontos számunkra, hogy a lehető leghatékonyabban költsék el az adófizetők pénzét a támogatott sportszervezetek. Ezért is javasoltam korábban, hogy 2023-tól a módszertani központok kerüljenek át az állami sportirányítás alá. Az állami támogatásoknál korábban jellemző volt, hogy hosszú távú támogatást kötöttek. Az akadémiáknál azt az újítást vezettük be, hogy 2024-től határozatlan idejű szerződések legyenek, mert ez van összhangban a sport szellemiségével, és jobban ellenőrizni tudjuk, megfelelnek-e a sportszervezetek a támasztott követelményeknek.”
Szalai Ádám módszertani igazgató-helyettes is indokolt. „Amikor három éve megnéztük, hány játékpercet töltenek a pályán az akadémiai kluboktól kijövő fiatalok az élvonalbeli bajnokságban, összesen huszonötezer játékperc jött ki, ami más országokéval összevetve nagyon alacsony szám. Ezután vezettük be a produktivitási mutatót két éve. Akkor még csak öt-hétszáz perces vállalásokat tudtak tenni az akadémiai klubok, ezt a számot nagyban növelni kellett. Igyekeztünk reálisan, minden egyes klubhoz külön mérni az elvárásokat. A legutóbbi, 2024–2025-ös idényben már elértük a harminchétezer fiataljátékpercet az NB I-ben, de ezt is növelni kell. Az alapvető cél az: a kiemelt akadémiai klubok reálisan másfél-két fiatal játékost szerepeltessenek végig minden meccsen.”
Szalai Ádám cáfolta, hogy a klubokat villámcsapásként érte volna, milyen percszámokat kell produkálniuk. „Mindenki vállalta a feltételeket. Két éve pontosan ki lett fejtve, mit szeretnénk elérni a következő években, pontosan tudatában voltak annak, hogy idén is emelkedik majd a fiatalpercek száma. Idejében egyeztettünk velük, hogy kik azok a játékosaik, akikkel a következő idényben számolhatnak ezen a téren, ehhez szabtuk az egyedi feltételeket is. Elég idő volt arra, hogy mindenki megtalálja a maga útját.Számomra érthetetlen, miért ne tudna egy akadémia egy-egy 2003-as, 2004-es vagy 2005-ös játékost kiállítani ennyi év alatt. Egyetlen magyarázat van, hogy eddig nem voltak erre rászorulva.
Szalai szerint még az előző szezonban is jóval több fiatalpercet tudott felmutatni az osztrák, szlovén, szlovák, cseh és lengyel élvonal. Ezzel párhuzamosan az elmúlt szezonok értékesítési volumene is óriási különbségeket mutatott. „Az elmúlt öt évben 53–54 játékos ment ki Magyarországról külföldre, közülük több mint negyven ingyen. A többiek is csupán 12–13 millió eurót hoztak összesen. Ezzel nemhogy utolsók vagyunk a régióban, de rendkívül jelentős a lemaradásunk. Várhatnánk az újabb változtatásokkal még öt évet, még tíz évet, de nem hiszem, hogy a magyar labdarúgásnak lenne újabb öt éve, hogy megvárjuk, ki végzett valódi munkát és ki nem”
