A Magyar Sakkszövetség és a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkárságának sajtótájékoztatóján a 2004-ben világbajnoki döntőt játszó, kétszeres sakkolimpiai ezüstérmes Lékó Péter csodáról, Rapport Richárd bizalomról beszélt, Polyánszky Zoltán szövetségi elnök pedig kijelentette: a történelem most van.
„A sakk komoly sport, itt minden lépésnek következménye van” – kezdte beszédét Schmidt Ádám. A sportért felelős államtitkár hozzátette: „A budapesti sakkolimpiára készülve az elnök úrral azt a célt tűztűk ki, hogy a lehető legerősebb csapattal tudjunk kiállni. Az elmúlt tizenhárom hónapban rengeteg telefonbeszélgetést és találkozót bonyolítottunk le, ennek köszönhető, hogy ma eredményekről tudok beszámolni.” Schmidt elsőként Lékó Pétert köszöntötte. Az öt év után visszatérő sakknagymester arról beszélt, hogy a meghatottság miatt nehezen jut szóhoz: „Csodával határos, hogy ez összejött. Egy éve egyeztettem először a szövetségi elnökkel, akivel fokozatosan egy bensőséges, kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat épült. Sokáig úgy tűnt, mindenre nem tudok igent mondani, hacsak nem történik valami…”
Arra, hogy ez a különleges feltétel mi volt, az államtitkár adta meg a választ, amikor Rapport Richárdot hívta be a Duna Aréna konferenciatermébe. Szerinte ezzel a magyar sport számára kényes és értelmezhetetlen kérdésre sikerült megnyugtató megoldást találni.A magyar színeket korábban románra cserélő Rapport röviden indokolta a döntését: „Úgy éreztem, a szülőhazám számára ismét fontos lettem. Nagyon különleges és rég várt pillanat ez, hálás vagyok és izgatottan várok a jövőre.”
A Sakkszövetség részéről Polyánszky Zoltán elnök arról beszélt, ennél nem sok jobb történhetett velük. „Korábban valami elromlott, de vissza tudtuk hozni, ugyanis lehetőség nyílt az elveszett bizalom újraépítésében. A jövő újra elkezdődött!”Lékó nem részt venni akar, hanem küzdeni egy célért, a visszatérését pedig Rapport nélkül nem tudta elképzelni. Az újfent magyar színekben versenyző sakknagymester pedig úgy véli, egy erős csapattal nyerni kell, ezúttal pedig már nem nyomasztja az a teher, hogy egy idegen országot képvisel.
Természetesen továbbra sem tudjuk, mert nem derült ki, hogy mi történt a háttérben. Azt persze tudjuk, hogy valamit nagyon elrontott a Magyar Sakkszövetség a múltban, s ezért szégyenszemre a legjobb magyar sakkozó román színekben versenyzett. A vezetők csak akkor ébredtek fel, amikor Rapport egy szerb szponzornak hála, már Bukarestben volt. Ez akkor bukta volt, hogy a sakkszövetség vezetőinek azonnal le jellett volna mondaniuk. Nem ez történt, s két év elteltével megvilágosodtak, így értünk el a mostani történéshez.
