2022-ben a légszennyezettség riasztó szintre emelkedett. Csupán a világ 13 országában találtak olyan területeket, ahol „egészséges” minősége volt a levegőnek.
Az IQAir, a levegőminőséget világszerte nyomon követő vállalat jelentése szerint az átlagos éves légszennyezettség az elemzett országok és területek nagyjából 90%-ában meghaladta az Egészségügyi Világszervezet levegőminőségi irányelveit, amelyek célja, hogy segítsék a kormányokat a közegészségügy védelmét szolgáló szabályozások kidolgozásában.
Az IQAir 131 ország levegőminőségét elemezte, és azt találta, hogy mindössze hat ország – Ausztrália, Észtország, Finnország, Grenada, Izland és Új-Zéland –, valamint hét csendes-óceáni és karibi terület, köztük Guam és Puerto Rico nem haladta meg a WHO által meghatározott határértéket, azaz az 5 mikrogramm/köbméter vagy ennél alacsonyabb átlagos légszennyezési szintet.
Hét országban – Csádban, Irakban, Pakisztánban, Bahreinben, Bangladesben, Burkina Fasóban, Kuvaitban és Indiában – a levegő minősége jóval meghaladta a WHO-irányelveket, és az átlagos légszennyezettség meghaladta az 50 mikrogrammot köbméterenként.
A tanulmány kifejezetten a finom részecskéket, vagyis a PM2,5-öt vizsgálta, amely a legapróbb szennyező, de egyben a legveszélyesebb is. Belélegezve a PM2.5 mélyen a tüdőszövetbe jut, ahol bejuthat a véráramba. Olyan forrásokból származik, mint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, a porviharok és az erdőtüzek, és számos egészségügyi problémával, köztük az asztmával, szívbetegségekkel és egyéb légúti megbetegedésekkel hozható összefüggésbe.
A WHO 2021 szeptemberében szigorította éves légszennyezési irányelveit, és köbméterenként 10-ről 5 mikrogrammra csökkentette a finom szálló por elfogadható mennyiségét.
Évente több millió ember hal meg a levegőszennyezéssel összefüggő egészségügyi problémák miatt. Az ENSZ-ügynökség szerint 2016-ban körülbelül 4,2 millió idő előtti haláleset volt a finom szálló por miatt. Ha a legfrissebb irányelveket akkoriban alkalmazták volna, a WHO szerint közel 3,3 millióval kevesebb haláleset következhetett volna be a környezetszennyezés miatt.
A jelentés továbbra is rámutat egy aggasztó egyenlőtlenségre: az afrikai, dél-amerikai és közel-keleti fejlődő országokban hiányzik a megfigyelőállomások, ami a levegőminőségi adatok hiányát eredményezi ezekben a régiókban.
Bár Afrikában javult az idei jelentésben szereplő országok száma 2021-hez képest, a kontinens továbbra is a leginkább alulreprezentált. Az IQAir szerint az 54 afrikai országból csak 19-ben volt elegendő adat.
Glory Dolphin Hammes, az IQAir North America vezérigazgatója elmondta, hogy valahányszor egy új ország levegőminőségét mérni tudják, – akárcsak 2021-ben Csád esetében –, ezek az országok azonnal a legszennyezettebbek közé kerülnek.
„Ha megnézzük az úgynevezett műholdas vagy modellezett adatokat, Afrika valószínűleg a legszennyezettebb kontinens a bolygón, de nincs elég adatunk” – mondta Hammes a CNN-nek. „Ez azt jelenti, hogy sokkal több adatra van szükség ahhoz, hogy valóban meghatározzuk, melyek a világ legszennyezettebb országai és városai.”
Az Egyesült Államokban a jelentés szerint a levegőszennyezettség jelentősen javult tavaly 2021-hez képest a viszonylag enyhe erdőtüzek szezonja miatt. A kutatók szerint világszerte a légszennyezés fő forrásai tavaly az erdőtüzek és a fosszilis tüzelőanyagoknak a közlekedéshez és az energiatermeléshez való elégetése voltak.
Kína, amely évtizedekig a legrosszabb légszennyezettségű országok listájának élén állt, 2022-ben továbbra is javítani tudott a levegő minőségén. A Kínában elemzett 524 város közel 64%-ában csökkent az éves PM2,5.
Ennek ellenére az IQAir megjegyzi, hogy az ország szénfelhasználása továbbra is jelentős éghajlati és környezetvédelmi probléma, és a javulás ellenére egyik kínai város sem felelt meg a WHO éves irányelveinek.
Hammes szerint a legjobb levegőminőségű országok azok, amelyek konkrét lépéseket tesznek a szennyező iparágaktól a környezetbarátabb energiaforrások, például a nap- és a szélenergia felé való átállás érdekében.
Hozzáteszi, fontos a levegőminőség-ellenőrző hálózatok bővítése is, különösen a túlnyomórészt hátrányos helyzetű régiókban. Például az Oroszország által Ukrajnában folyó háború ellenére az IQAir jelentése szerint Ukrajna bővítette figyelő állomásainak számát, és 2022-ben csaknem háromszor annyi városból gyűjtött adatokat, mint 2021-ben.
„Több adatot kell gyűjtenünk. Tájékoztatnunk kell az embereket ezekről az információkról, és ennek ingyenesnek és elérhetőnek kell lennie, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak.” – mondta Hammes.
