Németország második legnépesebb metropolisza már a középkorban is lüktető életű kereskedelmi, pénzügyi központ volt. Azt talán nem mindenki tudja, hogy Hamburg 1945 után két kormányfőt is adott az NSZK-nak. A fiatalabbik 2021 végén köszönt el a kancellári hivataltól.
A Hanza-város komoly múltra tekinthet vissza. Mai jólétét a középkori hajózás alapozta meg. A település az Elba folyón csatlakozik a 110 kilométerre fekvő Északi-tengerhez, s kikötője 2023-ban a harmadik legforgalmasabb Európában. A kikötőváros már századokkal ezelőtt a német nyelvterület egyik kulturális központja volt. A vagyonos kereskedők, üzletemberek, hajótulajdonosok szerettek szórakozni és szántak pénzt a múzsákra is. Így a 16. században
megnyitott tőzsde közelében hamarosan operaház, majd nemzeti színház épült. (Stadionok nem!!!) A hosszú históriája során számos tűzkatasztrófát és árvizet elszenvedett Hamburg utolsó nagy szerencsétlenségében, az 1962-es áradásban, sok száz lakosa vesztette életét.
A 105 esztendeje világrajött későbbi bonni kormányfő, Helmut Schmidt (1918-2015) annak idején szülővárosa első embereként rengeteget tett azért, hogy lendületesen haladjanak a mentési munkálatok, majd a károk helyreállítása. A második világháború utáni kancellárok közül egyébként {a 8 évig hatalmon lévő} Schmidten kívül, {a 16 év után önkéntes nyugdíjba vonult} Angela Merkel is hamburgi gyökerű – ott született az Elbánál 1954 nyarán. Majd gyermekkorát és felnőtt élete egy részét a hajdani NDK-ban töltötte. A Hanza-városban idén is gyakori vendég a zeneszerető egykori politikusnő. Az EU legnépesebb államának volt irányítóját is izgatja, hogy milyen irányban fejlődik, változik a lüktető életű kikötőváros, melynek turizmusa napjainkban is komoly bevételi forrás.
