Bonaparte Napóleon két évtizeddel volt fiatalabb Johann Wolfgang von Goethénél. A 19. század hajnalán személyesen is találkozott e két legendás férfi… Az idősebbiket tartják az egyik legelső, tipikus újkori turistának. A német költőfejedelem 1786-os és 1788-as itáliai kirándulása volt az a romantikus – és akkoriban még cseppet sem veszélytelen – kaland, amely lökést adott az európai felsőbb körök utazásainak.
A tehetős német irodalmárnál, Goethénél (1749-1832) jóval nyersebb stílusú külföldi vendég volt – az olasz/korzikai gyökerű – Napóleon (1769-1821). A majdani francia császár több, mint 800 ezer katonája élén vonult Egyiptom ellen, hogy sikertelenül kísérelje meg 1798-99-ben megtörni a britek ottani hatalmát. Amikor a sivatagból Kairó felé tartó seregek élén a hadvezér megpillantotta Gíza piramisainak távoli sziluettjét, a feljegyzések szerint a következő elragadtatott és áhítattal teli szavakkal fordult az embereihez: „Katonák, negyven évszázad tekint le rátok!”
Mindezek után nem másnak, mint a későbbi párizsi uralkodó archeológusának, Vivant Denonnak köszönhető, hogy a Nílus vidékének híre eljutott az öreg kontinens szívébe. Némi történelmi érdekesség, hogy a két „nagy utazó”, Goethe és Napóleon 1808-ban személyesen is megismerkedett egymással. Mégpedig Erfurtban, ahol a francia diktátornak I. Sándor orosz cárral volt randevúja. A szláv uralkodó nevét 2024-ben – többek közt – a berlini Alexanderplatz őrzi, ahol éppen 219 esztendeje vendégeskedett a legendás cár.
