A Telex információi szerint a Vodafone adásvételében, melyben részben az államhoz, részben a 4iG-hez került a távközlési cég, kínai óriásbankok vállaltak jelentős szerepet. A Portfolio.hu február elején szemlézte a Bloomberg hírügynökséget, mely szerint Fekete Péter, a 4iG vezérigazgatója egy interjúban arról beszélt, hogy a 4iG egy 750 millió eurós hitelt kapott az állami Eximbanktól, viszont az Eximbank csak közvetítőszerepet játszott a 4iG és a hitelt nyújtó, több bankból álló konzorcium között, amelynek tagja volt a tranzakcióban tanácsadó JP Morgan is. Az Eximbank bevonására az időkorlátok és az adósminősítés miatt volt szükség, de ettől függetlenül ez piaci finanszírozás, mondta akkor Fekete Péter.
A 4iG a Telex kérdéseire megerősítette, hogy amit Fekete Péter februárban a Bloombergnek nyilatkozott, az helytálló, vagyis a 4iG 750 millió eurós szindikált hitelt kapott a JP Morgantól és néhány más külföldi pénzintézettől, közvetve a magyar Eximbankon keresztül. A finanszírozás teljes egészében a piacról jött, és a JP Morgan, valamint partnerei a forrást kifejezetten a Vodafone adásvételi ügylethez biztosították.
A Telex a folyamatra rálátó források segítségével arra jutott, hogy ezek a bankok döntően kínai „policy bankok” voltak.
Ezek hivatalosan kereskedelmi bankok ugyan, de fejlesztési célokat vagy export-importot is ösztönöznek, így kínai állami célokat is szolgálnak, például a nagy kínai nemzetközi programok finanszírozásában vesznek részt.
A négy nagy kínai „policy bank” ma a világ négy legnagyobb bankja, egyenként is 4000-5000 milliárd dolláros, szinte felfoghatatlan mérlegfőösszeggel dolgoznak, méret szerinti sorrendben róluk van szó:
- ICBC (Industrial and Commercial Bank of China),
- CCB (China Construction Bank),
- ABC (Agricultural Bank of China),
- BOC (Bank of China).
Londonban mindegyikük jelen van, így a JP Morgan közvetlenül is ismerhette őket – meséli forrásuk, de közülük a legrégebbi, a Bank of China Budapesten is jelen van, ahogy már a China Construction Bank is. Minden bankban külön-külön 300 ezer és 480 ezer fő közötti munkavállaló dolgozik. Magáncégek, de mindegyikben jelentős az állami tulajdon, pekingi központtal működnek, a bankvezetőknek gyakorlatilag a kormányzati és párthierarchiában is fontos helyük van, gyakorlatilag egy policy bank elnöke az egy miniszteri poszt.
Információik szerint a Vodafone-deal megfinanszírozásában az ICBC, a CCB és a BOC látott fantáziát.
Időközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiadott egy közleményt arról, hogy Matolcsy György jegybankelnök találkozott a CCB elnökével, Tien Kuo-lival (Tian Guoli). Matolcsy üdvözölte, hogy a China Construction Bank is megnyitotta magyarországi fióktelepét, és hogy egyre több kínai kereskedelmi bank telepedik le hazánkban, vagy alakítja ki itt regionális központját.
