Addig is, amíg 2023. szeptember 16-án elrajtol a 1,5 milliós bajor fővárosban a következő Oktoberfest, rengeteg korsóval hörpingetnek az Európai Unió legnépesebb tagállamának – jellemzően férfi – polgárai. A most startoló idegenforgalmi főszezonban, a külföldiek is előszeretettel kostólgatják a folyékony kenyeret Olaf Scholz kancellár birodalmában. Ott, ahol a koronás időkben kétszer is lefújták a müncheni sörünnepet. A főzdék és kocsmák forgalmát a
nemzetközi turizmus megtorpanása is mérsékelte 2020 óta.
Tény, hogy míg a hetvenes évek derekán az átlag német másfél hektónyi habzó italt eresztett le a torkán, 2019-ben már csak 100 lityi körül volt az egy főre jutó mennyiség, s ez azóta tovább csökkent. Mivel napjainkban is szeretnek külhonban üdülni, mulatni a germánok – talán – rontja a belföldi statisztikákat, hogy a „Bier” egy részét a szabadság heteiben, a határon túl isszák a germán turisták, s nem odahaza.
Árnyalhatja a képet az a tény is, hogy a 21. században nagy divatja van az otthoni, illetve kézműves, saját készítésű söröknek is, melyek gyakorta magasabb alkoholtartalmúak, mint a boltokban és vendéglátóhelyeken kapható riválisok. Ha igaz is, hogy a csehek és az osztrákok több sört piálnak napjainkban, mint a németek, az öreg kontinensen az észtek, lengyelek, írek lecsúsztak a toplistáról. Akárcsak horvát és finn barátaink, akiknél még a 85 litert sem éri el a fejenkénti éves sörkvóta, mely Magyarországon és Szlovákiában (70 lit./fő) még alacsonyabb.
