Az Air New Zealand légitársaság a csomagokon kívül az utasokat is leméri mielőtt Aucklandben felszállnak egy nemzetközi járatra.
„Biztonsági okokból tudnunk kell a repülőgép fedélzetén lévő összes tárgy súlyát” – mondja a légitársaság. A felmérést az ország Polgári Légiközlekedési Hatósága bízta meg – áll a légitársaság az NPR-nek küldött üzenetében.
Az utasok súlyát anonim módon rögzítik
„Mindent lemérünk, ami a repülőgépre kerül – a rakománytól a fedélzeten lévő étkezésig, a raktérben lévő poggyászig, hogy a pilóták ismerjék a repülőgép súlyát és egyensúlyát” – mondta Alastair James, a légitársaság terhelésellenőrzési szakértője. „Senki sem láthatja a súlyodat – még mi sem! – tette hozzá James. Ennek ellenére elismerte, hogy nyilvánosan mérlegre lépni „ijesztő lehet”, ezért a mérleg nem mutatja a súlyt, és névtelenül rögzítik több ezer utaséval együtt.
A mérésre az utasok beszállása előtt kerül sor, de nem kötelező. A cél az, hogy legalább 10 000 utast lemérjenek a kézipoggyászaikkal együtt, és az így nyert adatokat a járatok egyensúlyának és súlyának kiszámításához felhasználják.
„Ha módjuk lenne rá, szívesen lemérné minden légitársaság az utasokat, amikor felszállnak a gépekre, de ez túlságosan kínos lenne” – mondta egyszer Brian Clegg író az NPR-nek. – Valójában a repülés legelső napjaiban le is mérték őket. 2013-ban a Samoa Air pedig azzal a tervvel állt elő, hogy minden utasnak a súlya alapján számolja fel a repülőjegy árát, de ez szerencsére csak terv maradt.
A súly mindent befolyásol, a repülőgép emelkedési sebességétől az utazómagasságig, a sebességig és a manőverezhetőségig, ahogy az Egyesült Államok Szövetségi Repülési Hivatala megjegyzi. A túlterhelés pedig nagy gondot okoz, különösen a tengerentúli járatokon.
„A legtöbb modern repülőgépet úgy tervezték, hogy amikor minden ülés foglalt, a csomagtér tele van, és az összes üzemanyagtartály tele van, akkor a repülőgép erősen túlterhelt” – mondja az FAA. Ezért a légitársaságoknak gondoskodniuk kell a repülőgépek megfelelő egyensúlyáról a repülésbiztonság érdekében.
„Ha maximális hatótávra van szükség, az utasokat vagy a poggyászt hátra kell hagyni” – mondja az FAA, „vagy ha a maximális rakományt kell szállítani, csökkenteni kell a fedélzeten lévő üzemanyag mennyisége által meghatározott hatótávot.”
Ez különösen egy olyan országban fontos, mint Új-Zéland, ahol az Air New Zealand nemzetközi járatai valóban hosszú távon repülnek, pl. egy non-stop utazás Aucklandből New Yorkba 17 és fél óra repülésidőt jelent. Ezeken a járatokon több légitársaság emeletes ágyak bevezetésére is készül a hosszú menetidő miatt.
