Terjedelmes elemzésben mutatja be Sean Bell, a brit Sky News tévécsatorna katonai elemzője a médium híroldalán közölt cikkében, hogy szerinte milyen stratégiai hibákat követ el a háború során Vlagyimir Putyin orosz elnök.Bell elemzését azzal a költői kérdéssel kezdi, hogy történelmileg a támadások célja az ellenség katonai képességeinek eltörlése és a főváros elfoglalása volt, ugyanakkor a mostani háború esetén kérdéses, hogy Kijev légi támadása segíti-e Oroszországot, vagy csak egy frusztrált autokrata döntései húzódhatnak meg mögötte.
Bell először arra emlékeztet, hogy az invázió 2022. február 24-i kezdetekor mi volt a katonai elemzők között általánosan elfogadott orosz terv lehetséges célja: biztosítani a 2014-ben nemzetközi szerződésekkel szembemenve annektált Krím félszigetet, és elfoglalni teljesen a Donbászt, majd hogy két vállra fektessék az ukrán vezetést, bevonulni Kijevbe.
Ugyanakkor míg az első két dolog valamennyire teljesült, Kijev megkaparintása már a háború első hetén meghiúsult. Az északi frontról még ki is vonultak az orosz csapatok, pedig sok időt és erőforrást szántak rá – egyszer például Belaruszról több mint negyven kilométer hosszú konvojjal próbáltak utánpótlást juttatni az ukrán főváros körül állomásozó orosz csapatoknak.
Ugyanakkor kiemeli, a katonai erőforrások mindig limitáltak, így azokat mindig az orosz katonai céloknak kéne alárendelni. Ehhez képest a szakértő szerint az orosz hadsereget nem a hatékonyság vezeti: ahelyett, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint is közeledő ukrán ellenoffenzívára készülnének fel – például az ukrán utánpótlási vonalak támadásával, illetve az ukrán ellenoffenzíva kapcsán végbemenő csapatmozgások és készülések akadályozásával –,
MOSZKVA STRATÉGIÁJA NEM A KATONAI CÉLJAIT PRÓBÁLJA TELJESÍTENI, HANEM AZ UKRÁN FŐVÁROST TÁMADJÁK – MÉGHOZZÁ FELESLEGESEN.
Putyin indokolatlanul cselekszik, véleménye szerint hasonlóan Adolf Hitler német diktátorhoz, aki az angliai csata idején követett el ilyen stratégiai hibát.
Hitler ugyanis a II. világháborúban majdnem megsemmisítette a Brit Királyi Légierőt (RAF), hogy ezzel előkészítse a nácik nagy-britanniai partraszállását, azonban mivel a Szövetségesek több német nagyvárost is sikeresen bombáztak, Hitler „levette a lábát az RAF torkáról”, és helyette dühében Londont kezdte el támadni, miközben a partraszálláshoz a légierő megsemmisítése járult volna hozzá. Ezzel a stratégiai hibával az RAF újra tudta rendezni sorait, miközben a németek elhasználták az erőforrásaikat, a nagy-britanniai partraszállás pedig sosem történt meg.
A SZAKÉRTŐ SZERINT HITLERHEZ HASONLÓAN VLAGYIMIR PUTYINT IS RÉSZBEN A SÉRTŐDÖTTSÉG ÉS A SZIMBOLIZMUS IRÁNYÍTHATJA A KATONAI DÖNTÉSEK MEGHOZATALÁNÁL,
mivel jelenleg jóval több rakétát és drónt lő ki Kijevre, mint amennyit ennyi idő alatt pótolni is tudnak. Ráadásul nagyon alacsony az aránya a célba ért támadásoknak, bár a lelőtt drónok és rakéták törmelékei még mindig okozhatnak gondokat – igaz, leginkább a civilek számára.