A labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezőjének 1. fordulójában az idegenbeli döntetlen után a Ferencváros 3–0-ra kikapott odahaza, 18 ezer néző előtt a feröeri KÍ-től, így kiesett a sorozatból, és csak az Európa-konferencialigában folytathatja. A Ferencváros következő ellenfele az ír Shamrock Rovers lesz.
BAJNOKOK LIGÁJA, SELEJTEZŐ
1. FORDULÓ, VISSZAVÁGÓ
FERENCVÁROS–KÍ (feröeri) 0–3 (0–3)
Budapest, Groupama Aréna, 18 187 néző. Vezette: Smajc (szlovén)
FTC: Dibusz – Botka, S. Mmaee, Knoester, Civic (Marquinhos, 75.) – Baráth (Ben Romdan, a szünetben), Gojak (Makreckis, a szünetben) – Abu Fani, Zachariassen (Lisztes, 57.), A. Traoré (Owusu, 57.) – Varga B. Vezetőedző: Sztanyiszlav Csercseszov
KÍ: J. Johansson – B. Petersen, Faerö, Forren – R. Joensen (Patrick Da Silva, 75.), Andreasen, D. Pavlovics (Hansson, a szünetben), Danielsen – Frederiksberg (Mikkelsen, 56.), Kassi (Gussias, 73.), Kronberg (Latif, 90+4.). Vezetőedző: Magne Hoseth
Gólszerző: Frederiksberg (8., 32. – az elsőt 11-esből), Kassi (45+3.)
Továbbjutott: a KÍ, 3–0-s összesítéssel
Hihetetlen, megdöbbentő és egyben elképesztő!
Történelmi mérkőzésnek lehettünk szemtanúi szerda este a Groupama Arénában, a feröeri KÍ Klaksvík kiütötte, megalázta a Ferencvárost. Ráadásul az ötezer lakosú városka félprofi csapata nem is érdemtelenül jutott tovább, a feröeri aranyérmes szervezettségből, lelkesedésből és motiváltságból is jelesre vizsgázott, míg a zöld-fehérek labdarúgói egytől egyig elégtelent érdemelnek. A lelátón sokan a 2006-os, Megyeri úti 4–0-s Vaduz-győzelmet emlegették, a lichtensteini együttes történetében először nyert mérkőzést idegenben, a korábbi szövetségi kapitány, Bicskei Bertalan a jókora pofon után azonnal lemondott.
Hogy Sztanyiszlav Csercseszov sorsa mi lesz, alighanem néhány napig témát szolgáltat még, a ferencvárosi szurkolók mindenesetre a szerdai teljesítményt látva az orosz-oszét tréner távozását követelték. És nem csupán a Klaksvík ellen látottak, hanem az elmúlt hónapok visszafogott, sokszor erőtlen, koncepció nélküli futballja miatt. A Ferencváros saját gyenge játékának köszönheti, hogy rögtön az első selejtezőkörben búcsúzott a Bajnokok Ligájától – a csoportkör volt a cél, idén óriási meglepetésre az első akadály megugrása sem sikerült.
Pedig úgy indult a szerda délután, ahogy meccsnapon kell!
A Könyves Kálmán körút beállt, mint a szög, se Buda, se a belváros irányából nem lehetett haladni, ki türelmesen üldögélt a dugóban, ki unalmában a lehúzott ablak mellett a rádiót bömböltette. A Groupama Aréna környékét ezúttal nem kellett lezárni, hiszen kőkemény, fekete csuklyás, bálnavadászaton használt szigonyokkal felszerelt feröeri ultrákra nem kellett számítani, az a néhány szigetországi drukker, aki a VIP-szektorban üldögélt, békésen sörözgetett, legalábbis a meccs elején még. Merthogy aztán a feröeri gólokat látva talán ők sem hittek a saját szemüknek, ha az aprócska sziget futballjában vannak emlékezetes mérkőzések, a keddi budapesti biztosan az elsők között szerepel majd. A tizenöt fős vendégtábor úgy ünnepelt – méghozzá jogosan –, mintha csapatuk Bajnokok Ligáját nyert volna, de számukra igenis óriási eredmény, hogy a Klaksvík búcsúztatta a játékoskereteket illetően hússzor többet érő Ferencvárost.
A ferencvárosi futballisták Csercseszov vezetőedző meccs előtti kérésének (lásd: céltudatosan és támadó szellemű csapatot szeretne látni) egyáltalán nem tettek eleget, noha többet birtokolták a labdát, ám ennek sok haszna nem volt. Szembetűnő volt a dekoncentráltság, már az ijesztő volt, amikor az ötödik percben Dibusz Dénesnek reflexszel kellett nagyot védenie, majd egy perccel később Eldar Civic figyelme teljesen kihagyott. A Fradi bosnyák védője nagyjából két másodperces késéssel csúszott be a vendégek játékosának, már ekkor érezni lehetett, valami nagyon nem stimmel a Ferencvárossal ezen a napon. Hátul egészen elképesztő hibákat követtek el a futballisták, Mats Knoester rendre lépéshátrányban volt, Samy Mmaee-t úgy futotta meg egy-egy feröeri futballista, hogy rossz volt nézni, Adama Traoré a második gól előtt nemtörődöm módon adta el a labdát, és szegény Dibusz Dénes is élete egyik, ha nem a legnagyobb potya gólját kapta.
A Klaksvík védekezésben azt nyújtotta, amit várni lehetett, a vendégek szervezetten tolódtak saját kapujuk előterében – minden lövésbe, beadásba, fejesbe beleálltak, belevetődtek –, arra viszont senki sem számított, hogy elöl ennyi veszélyt jelentenek. Ha valamitől tartani lehetett, azok a vendégek szögletei és szabadrúgásai voltak, ehhez képest a Klaksvík akcióból verte meg a magyar bajnokot. A félidei háromgólos vendégvezetésnél hangos füttykoncert kísérte a ferencvárosi futballistákat az öltözőbe, ekkor (talán) még abban lehetett bízni, ha sikerül a fordulást követően gyorsan gólt szerezni, lendületbe jöhet a Fradi.
Hát nem jött össze a gól.
Támadott, próbálkozott, erőlködött a zöld-fehér együttes, Csercseszov cserékkel próbált életet lehelni együttesébe, a fiatal Lisztes Krisztián jelentett némi színfoltot a bal oldalon, ám látva a kiábrándító játékot, a ferencvárosi szurkolók türelme elfogyott, és a találkozó vége felé közeledve egyre hangosabban kritizálták kedvenc csapatukat.
Felzendült az „Auf Wiedersehen!” rigmus is, mintegy követelve Sztanyiszlav Csercseszov lemondását, és hogy mennyire elkeseredettek, szomorúak voltak a szurkolók, jól mutatta, hogy negyedórával a lefújás előtt a transzparenseket is elkezdték levenni, és néhány másodpercre az egész B-közép hátat fordított a pályának.
Olykor döbbent csend ült a Groupama Arénára, a lelátón ülők morajlása hallatszott csupán, a Dibusz Dénes mögötti lelátórészen lévő drukkerek pedig váratlanul a korábbi klasszis, az elmúlt években Soroksáron vezetőedzőként dolgozó Lipcsei Péter nevét kezdte skandálni, üzenve a vezetőségnek, kit szeretnének a kispadon látni.
Ha azt gondoltuk, a feröeri futballisták megijednek a több mint tizennyolcezer szurkolótól, ha nem bírják majd a harminc Celsius-fokos hőséget, ha megremegnek a gyönyörű stadion láttán, hát nagyot tévedtünk. A Klaksvík játékosai sokszor már nulla nullánál, majd egygólos vezetésnél is olyan könnyedén, lazán vették át a labdát, hogy azon talán még saját vezetőedzőjük, a norvég Magne Hoseth is meglepődött.
Rengeteg tanulsággal szolgált a mérkőzés a Ferencváros számára, amit a következő napokban alighanem magunk is elemzünk még, hiszen számtalan kérdés vetődik fel.
Hogyan lehet, hogy az egyénileg sokkal jobb képességű játékosok tudásuk negyedét sem nyújtották, míg ellenfelük erőn felül teljesítve lefutballozta őket?
Miért nincsen kialakult játékstílusa a magyar bajnoknak?
És miért voltak láthatóan erőtlenek, lassúak a Ferencváros labdarúgói?
Az sem elképzelhetetlen, hogy a Fradi a téli rosszul elsült átigazolások áldozata lett, hiszen a gyenge futballisták helyére a nyáron újakat kellett hozni, márpedig ez a mostani Ferencváros minden volt, csak éppen egységes és összeszedett nem. A feröeriek bíztak a csodában, Magne Hoseth vezetőedző Klaksvíkban és Budapesten is elmondta, igenis lát esélyt a továbbjutásra, és a KÍ valóban csodát tett a Groupama Arénában.
Kérdés, Sztanyiszlav Csercseszov megússza-e a szerda esti blamát. 0–3
Bár a Ferencváros kiesett a BL-ből, az Európa-konferencialigában folytathatja nemzetközi szereplését, ahol az a Shamrock Rovers vár rá, amellyel 2022-ben már találkozott – akkor a hazai 4–0 után idegenben az 1–0-s vereség is belefért neki.
