A hitleri-korszak nóvuma volt az önhordó karosszériás Opel Olympia, melyet a következő esztendőben – a berlini ötkarikás nyári játékok évében – a Kadett első szériája követett. 1936-ban az Opel gyár termelése meghaladta a 120 ezer darabot: az öreg kontinensen nem volt kapacításbeli riválisa a GM germán leányvállalatának. A több, mint 25 ezer dolgozót foglalkoztató konszern 1940-ben készítette el az egy milliomodik négykerekűjét, mely egy csinos Kapitän volt. A háború miatt még abban az évben a civil járműgyártás helyét a hadiipari igények kielégítése vette át. „Blitz” („Villám”) teherautók, összkerék- és lánctalpas meghajtású front járművek, repülőgép alkatrészek tarkították a 19. századi varrógép-üzemből lett autómobil nagyhatalom történelmi modellpalettáját. A második világháború végén romokban hevertek az Opel üzemcsarnokok. A megmenthető Kadett gyártósort hadi jóvátételként a Szovjetunióba szállították az oroszok – ahol Sztálin elvtárs dicsőségére a német tervek és szerszámok segítségével megszületett a Moszkvics típus…
A háború után először másfél tonnás Blitz tehergépkocsikat készítettek az Opel dolgozói, majd 1947-től folytatódott a régi Olympia gyártása. Körbe zárt villám emblémával 1956-ban született meg a 2 milliomodik modell Rüsselsheimben. A Kadett „feltámadására” 1962-ig kellett várni. Akkor avatták fel az Opel új bochumi üzemcsarnokát, ahol négy évvel később már az egymilliomodik kisautó gördült le a futószalagról. A Corsa 1982-es bemutatkozásáig a Kadett volt az Opel típusválaszték legolcsóbb és legkisebb modellje. De erről a korszakról majd egy másik cikkemben írok!
