A General Motors érdekeltségéből 2017-ben került a francia PSA-Csoporthoz a germán Opel, melynek ezredik példánya még 1906-ban gördült ki a gyárkapun. Anno már négyhengeres modellek is szerepeltek a cég palettáján. A tízezredik gépkocsit az első világháború küszöbén értékesítették. Az Opel választék 1916-tól elegáns, hatcilinderes limuzinokkal, sportkocsikkal is bővült. 1919-ben már saját versenypályája (Opel-Rennbahn) is volt a Majna-parti üzemnek, mely a 20-as évek végére a belföldi piac 38 százalékát uralta. Midőn 1929/30-ban az amerikai General Motors vette át a cég részvényeinek zömét, a „RAK 2” típus jóvoltából 238 km/órás sebességi rekorddal is büszkélkedhetett az Opel. Az együléses sportkocsi különlegessége az volt, hogy szilárd üzemanyagú, rakétameghajtású erőforrása révén gyorsabb volt bármilyen benzines automobilnál! A 100 kilométeres tempó eléréséhez csak 8 másodpercre volt szüksége.
A hitleri-korszak nóvuma volt az önhordó karosszériás Opel Olympia, melyet a következő esztendőben – a berlini ötkarikás nyári játékok évében – a Kadett első szériája követett. 1936-ban az Opel gyár termelése meghaladta a 120 ezer darabot: az öreg kontinensen nem volt kapacításbeli riválisa a GM német leányvállalatának. A több, mint 25 ezer dolgozót foglalkoztató konszern 1940-ben készítette el az egy milliomodik négykerekűjét, mely egy csinos Kapitän volt. A háború miatt még abban az évben a civil járműgyártás helyét a hadiipari igények kielégítése vette át. „Blitz” („Villám”) teherautók, összkerék- és lánctalpas meghajtású front járművek, repülőgép alkatrészek tarkították a varrógép-üzemből lett automobil nagyhatalom történelmi modellpalettáját. A második világháború végén romokban hevertek az Opel üzemcsarnokok. A megmenthető Kadett gyártósort hadi jóvátételként a Szovjetunióba szállították az oroszok – ahol Sztálin dicsőségére a precíz tervek és szerszámok segítségével megszületett a Moszkvics típus…
