Január 24-én ünnepli 75. születésnapját Németh Miklós közgazdász, politikus, a Minisztertanács utolsó elnöke, a harmadik Magyar Köztársaság első kormányfője. A közmédia portréja szerint kisparaszti családban született Monokon, Kossuth Lajos szülőhelyén. A középiskolát Miskolcon végezte, majd 1971-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (mai Budapesti Corvinus Egyetem) szerzett diplomát. Már egyetemistaként MSZMP-tag lett, végzése után gyakornokként, tanársegédként, adjunktusként tartott szemináriumokat, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen politikai gazdaságtant is tanított, kilenc hónapot az Egyesült Államokbeli Harvard Egyetemen töltött ösztöndíjasként.
1981-ben lett politikai munkatárs az MSZMP Központi Bizottsága Gazdaságpolitikai Osztályán, majd az Országos Tervhivatalban dolgozott kutatóként, elemzőként, végül osztályvezetőként. A reformista politikai körökhöz tartozott, gyorsan lépdelt felfelé a pártapparátus ranglétráján: ’86-ban osztályvezető, a következő évben a Központi Bizottság tagja, a KB gazdaságpolitikai párttitkára lett, ő elnökölt a Gazdaságpolitikai és a Közgazdasági Bizottság ülésein is.
Az 1988-as pártértekezlet után, amikor Kádár Jánost és a köréhez tartozó politikusokat eltávolították a hatalomból, bekerült a Politikai Bizottságba, és annak egészen megszűnéséig tagja maradt. 1988 októberében egy megüresedett listás helyről került a parlamentbe, november 24-én, Grósz Károly lemondása után, megválasztották a Minisztertanács elnökének, azaz kormányfőnek. (Ő egyébként Nyers Rezsőt ajánlotta először maga helyett.)
Kormánya jelentős intézkedéseket hajtott végre a békés rendszerváltás érdekében. Deklarálta az Országgyűlés, a kormány és a végrehajtószervek függetlenségét a pártszervektől, megteremtette a lehetőséget a többpártrendszerre és az átállásra a piacgazdaságra. Hivatali ideje alatt fogadták el az új választójogi törvényt, rendelkezéseket hoztak többek közt a lelkiismereti és vallásszabadságról, a sztrájkjogról. Bár nevéhez kötik a gazdasági reform nevében végrehajtott úgynevezett spontán privatizációt, két éve egy lapunkban közölt interjúban Németh Miklós jelezte, kormányzása alatt csak 27 céget privatizáltak, a többit az utánuk jövő kormányok árusították ki.
Az MTVA a róla közölt portréjában úgy fogalmaz, hogy tárgyalásokat kezdett a szovjet csapatok kivonásáról, bár az állami hírügynökség is közölte már 2014-ben, hogy ’89 márciusában Németh Miklós megegyezett Mihalil Gorbacsovval a csapatkivonásról, amikor Orbán Viktor 1989. június 16-án a szovjet csapatok kivonását követelte Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésén,
már régen le volt zsírozva minden.
Gorbacsov azt mondta neki, rendben van a csapatkivonás, a rakéták elszállítása is, de ezt nem hozhatja nyilvánosságra. Azt felelte, rendben, ha még tavasszal kivonnak egy nagyobb egységet. Április végén tízezer szovjet katona hagyta el végleg Kiskunhalas és Debrecen térségét. Kormánya legismertebb, világpolitikai jelentőségű intézkedése az 1989. szeptember 11-ei határnyitás volt, amelyről szintén évekkel később árulta el, hogy eredetileg szeptember 6-ra tervezték, és alumínium volt a vasfüggöny.
