A melltartó és az ős-írógép eredetéről még vitatkoznak a szakemberek, de a tengerentúli farmergatyó másfélszáz évvel ezelőtti – Jacob Davis (lett születésű szabó) és Levi Strauss (német származású amerikai üzletember) – terméke ma is hódít. Pár perccel később (1875) jött a francia Léon Bollée gőzüzemű gépkocsija, az Obeissante. Majd 1876-ban a skót/amerikai Graham Bell telefonja (készülékét Edison tökéletesítette). Az első hívás anno a 22 km-re lévő Boston és Salem közt volt – így a krónikák.
S mit hozott 1878? Thomas Edison fonográfja (lemezjátszó) debütált és Joseph Swan szabadalmaztatta akkor a villanykörtét. Világos?! 1886: automobil – a német Carl Benz négyütemű gázmotoros járműve, Gottlieb Daimler gázzal és gázolajjal működő nagyfordulatú mocija. Micsoda biznisz! „Emil Jellinek (az osztrák-magyar monarchia nizzai főkonzulja) híresen autómániás ember 1898-tól kezdte el árulni a Daimler kocsikat és benevezett egy Tour de Nice versenyre.”
Amikor a 19. század végén az európai gépkocsi-ipar még „gyerekcipőben járt”, a francia Crampton vonattal már 140 km/óra feletti sebességgel lehetett zakatolni. Az első világháború küszöbén sorban születtek a sínjárművek 200-as tempónál is fürgébb rekordjai. Angliától a Német Császárságig persze más közlekedési eszközök is rapid fejlődtek. Henry Ford sorozatban gyártott, megfizethető autója főszerepet játszott az USA és más kontinensek motorizálásában. Az 1910-es évek krónikájához tartozik az osztrák Günther Burstyn ős-tankjának szabadalma. Hamarosan főpróba a nemzetközi frontokon!
