Afrika leghosszabb és legfontosabb viziútja közel egy tucat államot köt össze. Májustól megélénkül az egyiptomi repterek és a nílusi, tengerparti kikötők forgalma. Bár a tartós közel-keleti vérontás nem kedvez a térség idegenforgalmának, a piramisok földjét stabilitás jellemzi. Hiszen decemberben harmadszor is államfővé választották Abdel Fattah al-Sisit. A tavalyi voksviadalt a szavazatok 89,6 százalékával nyerte meg a politikus. Aki, így 2030-ig irányíthatja a – 102 éve függetlenné vált – Egyiptomi Arab Köztársaságot. Hazánk és a 95 millió lakosú, távoli állam hagyományosan jó gazdasági kapcsolatokat ápol. Már a szocializmus korszakában az Ikarusz buszok voltak az ottani tömegközlekedés főszereplői. S a rendszerváltozás óta turistáink százezrei keresték fel a régiót. A Magyar Filmhíradó ’63-as 40. számából arról értesültem, hogy anno hatvanegy esztendeje indította 21. járatát a Malév.
Athéni pihenővel a pazar, propelleres Il 18-as 5 óra alatt érte el Afrika partjait. Ma félennyi idő is elegendő a Duna-metropoliszból Kairóba (2.200 km) utazni – a fellegek felett. Luxorban (35 Celsius) már tombol a nyár: ott aktuálisan 26 fokos a Nílus. A Vörös-tenger kicsit melegebb! Abdel Fattah al-Sisi sivatagos birodalmától alig távolabb fekszik, a Magyarországnál kisebb területű Jordán Királyság: idegenforgalma szépen fejlődött a 21. század elején. Hazánkból is már tízezrek vakációztak az Arab-félszigeten elterülő, 6,5 millió lakosú, napsütötte monarchiában. Kit a lüktető életű főváros, Amman csábít, kit Petra legendás sziklaépítményei és a Holt tenger. Akárcsak a koronajárvány korszakában, 2024-ben is megtorpanni látszik Jordánia turizmusa. Noha kellemes, 27 fok körüli nappali hőmérséklet várja a külhoni vendégeket, a szomszédos, közel-keleti politikai klíma fagyos!
