Bár szerte a neten terjednek különböző összeesküvés elméletek, miszerint lehetetlen, hogy a szárazföldön ilyen erősségű legyen egy hurrikán és ezért biztos emberi beavatkozás van mögötte, az igazság ennél egyszerűbb. És bár jelenleg még folynak az elemzések, a tudósok már sok kérdésre megtalálták a választ. Mint ahogy a National Geographic mondja: „Balesetek nincsenek véletlenül. Általában több tényező együttes hatása váltja ki őket”. Ez sajnos a több mint 200 halottat és hatalmas pusztítást okozó Helen hurrikán esetében is így történt.
A Helen hurrikán felerősödését és a pusztítást, amit az Appalache-hegységben okozott, több tényező együttes hatása váltotta ki. Normális esetben a trópusi viharok gyengülnek, amikor a szárazföldre érnek, különösen a hegyvidéki területeken. Azonban Helen esetében valami más történt, ami extrém hatásokat okozott messze a partoktól, a Carolina államok területén.
Meleg víz és vízgőz a légkörben
Helen a rendkívül meleg Mexikói-öböl felett formálódott, ahol a tengerfelszín hőmérséklete rekord magas volt. A meleg víz elpárolgása hatalmas mennyiségű vízgőzt juttatott a légkörbe, amely a vihar intenzitását táplálta. A megnövekedett páratartalom segítette Helen gyors felerősödését, ami így az egyik legszélesebb hurrikánná vált, ami valaha is elérte az Egyesült Államok területét.
Az előzetes esőzések
Két nappal a hurrikán szárazföldi megérkezése előtt rekordmennyiségű eső áztatta a Blue Ridge-hegységet. Az előzetes esőzések a talajt telítetté tették, és lehetetlenné vált, hogy a hurrikán által hozott víz be tudjon szivárogni a talajba. Ez biztosította, hogy a Helen által hozott további csapadék közvetlenül a felszínen folyjon le az alacsonyabban fekvő területekre, növelve az árvízveszélyt.
A telített talaj nem csak az árvizeket súlyosbította, hanem a hurrikán gyengülését is lelassította. A vihar nedves területeken haladt át, ahol a talajból felszálló vízgőz segítette Helen utolsó energiáinak fenntartását, ami megakadályozta, hogy a szárazföldön haladva gyorsan veszítsen erejéből.
Amikor Helen a hegyekhez érkezett, az összes begyűjtött víztömeget lezúdította. Az Appalache-hegységben három nap alatt több havi eső hullott le. Ez egy egyedülálló, 1000 évente előforduló esemény volt a csapadék mennyiségét tekintve.
Az áradások és földcsuszamlások
A telített talaj és a heves esőzések kombinációja hatalmas földcsuszamlásokat és áradásokat okozott. A hegyről lezúduló víz magával sodorta a talajt, fákat, sziklákat, autókat és épületeket. Az áradás sebessége néhol elérte az óránkénti 35 mérföldet, így óriási pusztítást végzett.
A lezúduló víz a legalacsonyabban fekvő területekre folyt, folyókat és patakokat dagasztott, és olyan völgyekben is árvizet okozott, ahol normál körülmények között soha nem folyt víz. Az Appalache-hegységben korábban teljesen száraz területek árasztódtak el a hurrikán következtében.
Ez a kombináció – a meleg tengeri víz, a telített talaj, az előzetes esőzések és az erre érkező hurrikán – okozta Helen hurrikán felerősödését és azt, hogy Helen az egyik legpusztítóbb hurrikán lett. Sajnos a felmelegedés hatására az óceánok vízének átlag hőmérséklete is növekszik, ami egyre nagyobb hatással lesz a hurrikánokra is.
