Sok évtizedes tapasztalatom Németországban élve, hogy szinte nem telik el nap anélkül, hogy valamelyik tévécsatorna ne foglalkozna az 1939. szeptember 1-jén kitört második világháborúval. 2025 küszöbén sincs ez másként! Az apropót többek közt a berlini diktátor elleni – 80 esztendővel ezelőtti – merénylet adja. Hiszen szűk tíz hónappal az európai fegyverek elcsitulta előtt, 1944. július 20-án német tisztek egy csoportja megkísérelte likvidálni Adolf Hitlert (1889-1945). A remegő kezű Führer kisebb sérüléssel megúszta a robbantásos merényletet. Négy férfi meghalt. További kilenc személy súlyos, többen könnyű sérüléseket szenvedtek a kelet-poroszországi detonációban.
Sir Winston Churchill, korábbi {150 éve született} brit miniszterelnök már 1946-ban megemlékezett a kudarcba fulladt Walküre hadműveletről. Claus Schenk Graf von Stauffenberget és kivégzett társait a „legnemesebbek és legnagyobbak” közé sorolva a nemzetek históriájában. Ugyancsak aktuálisak maradtak az egykori bonni kormányfő szavai. Helmut Kohl (CDU) szövetségi kancellár az Adolf Hitler elleni merénylet 50. évfordulója alkalmából Berlinben megrendezett központi megemlékezésen kijelentette: „Aki ma Németországban megvédi a demokratikus szabadságot, nem kerülhet holnap olyan helyzetbe, hogy ellenállóvá kelljen válnia:” Kohl anno méltatta gróf Stauffenberg és tiszttársai bátorságát. Ők ’44-ben életükkel fizettek a náci gépezet irányítója elleni – sikertelen – akciójukért. A kivégzettek családtagjainak jelenlétében az NSZK hajdani kormányfője maroknyinak, de annál elszántabbnak nevezte a Führerrel szembefordulók csoportját.
