Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő Facebookon vitatta Orbán Viktor állítását, miszerint 1999-ben Bill Clinton arra kérte Magyarországot, hogy „második frontot” nyisson Szerbia ellen. Szerinte ez történelmileg és katonailag hiteltelen, mert egy ilyen lépés csak NATO-szintű tervezéssel és közös döntéssel történhetett volna, nem egy elnöki kérés nyomán. Tarjányi Péter bejegyzésében hangsúlyozta, hogy a történelem nem kampánymesékből áll, a háborús mítoszok pedig veszélyesek.
Tarjányi Péter Facebook-oldalán reagált Orbán Viktor Szombathelyen, a Digitális Polgár Kör gyűlésén elmondott beszédére, azon belül is arra, amit a délszláv háborúval kapcsolatban mondott.
A kormányfő az 1991-2001 között zajló balkáni háborúval kapcsolatban úgy fogalmazott, „lehet, sőt merni kell nemet mondani arra, ha egy országot háborúba akarnak hívni”. Majd úgy folytatta, „azt mondtam erre az akkori amerikai elnöknek, Bill Clintonnak, »no sir«, és most is ezt kell mondani”. 1999. március 12-én Magyarország belépett a NATO-ba. Tizenkét nappal később, március 24-én megindult a koszovói háború NATO-légihadművelete Jugoszlávia ellen. Most Orbán Viktor azt mondja: Bill Clinton azt kérte tőlünk, hogy nyissunk »második frontot«, és támadjuk meg Szerbiát, akár Belgrádig. Én ezt a történetet így nem hiszem el, sőt, szerintem szimplán mese. Meglátását azzal megindokolta, hogy: „egyszerűen azért, mert a valóság akkor és most sem így működött, működik. Egy ilyen döntés nem egy mondat, egy USA elnöktől, és a válasz nem egy tagadó mondat, egy »No, sir«. Egy ilyen lépés NATO-tervezés alapján, katonai láncban, logisztikával, NATO országok közös döntése lett volna.”
Tarjányi Péter szerint„1999-ben Magyarország friss tag volt” és a honvédség nem egy belgrádi hadjáratra készült, hanem arra, hogy „egyáltalán beilleszkedjen a katonai szövetségbe”. „A határrendészet készen állt fegyveres csapatok betörése esetén védelmi lépéseket végrehajtani. Erre 1992-től volt megfelelő erő elkülönítve. Az USA tudta ezt, és az erőforrásaink méreteit, lehetőségeit” – mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő. A koszovói háború idején „valóban felmerült később a szárazföldi opció gondolata – nagyjából 1999 április–májusában –, de ebből nem következik az, hogy Magyarországot küldték volna »frontot nyitni«. Ez USA beavatkozási terv volt Magyarország nélkül”.
Egy magyar támadás a Vajdaság felől a Balkánon „azonnal területi revízió gyanúját vetette volna fel, ami diplomáciai katasztrófát jelentett volna egy frissen csatlakozott NATO-tag számára”. A biztonságpolitikai szakértő szerint az Egyesült Államok tisztában volt a térség érzékenységével és Magyarország korlátozott lehetőségeivel, ezért tartja hiteltelennek Orbán Viktor állítását.
A történelem „nem kampánytörténetekből áll”, „a háborús mítoszok pedig veszélyesebbek lehetnek, mint maguk a fegyverek.
