Ennél nagyobb morális mélypont a Magyar Honvédség történelmében még nem volt, soha ennyi katona nem akart leszerelni, a honvédelmi miniszter döntései mára megölték a katonai hivatást. Orbán Gáspárt nem lehet lebeszélni az isteni sugallatra kitalált csádi misszióról, ahol a magyar katonák fele meghalhat. Ilyen erős állításokat fogalmazott meg Pálinkás Szilveszter százados a Telexnek adott videóinterjúban.
Először állt névvel és arccal a nyilvánosság elé a 33 éves katona, aki korábban a Magyar Honvédség országos toborzókampányának arca volt, és a miniszterelnök fiával, Orbán Gáspárral egyidőben tanult a nagy presztízsű Brit Királyi Katonai Akadémián. Később katonai szakértőként és színészként segítette a TV2 S.E.R.E.G című sorozatát és a Sárkányok Kabul felett című film forgatását. Tavaly nyáron a Telexen írtuk meg, hogy benyújtotta a leszerelési kérelmét, amit akkor azzal indokolt, hogy nem ért egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetésével és nem tud azonosulni tovább azzal a szervezettel, amelynek az arca volt. A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva nem engedték leszerelni, így a mai napig az állomány tagja.
„Megkaptam, hogy hazaáruló vagyok, és mit képzelek magamról, a honvédelmi miniszter nem veszítheti el a honvédség arcát a választásokig”– osztotta meg Pálinkás részleteket abból a beszélgetésről, amit a leszerelési kérelme benyújtása után a honvédelmi miniszter egyik közvetlen munkatársával folytatott. Szó szerint elhangzott szerinte, hogy ne merje azt mondani, hogy nem adatott meg neki a katonai karrier, mert a honvédelmi miniszter mellett sétálhatott. Szalay-Bobrovniczky Kristóf a toborzási kampány arcának leszerelési kérelmét egyfajta politikai helyezkedésként értelmezte, és „megkaptam, hogy én vagyok Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romulusz embere, és rossz stratégiai szintű döntést hoztam azzal, hogy oldalt választottam.” Ezt ő azért sem értette, mert egyszerű századosként sohasem politizált, egyik oldal mellett sem állt szolgálatteljesítés közben. „Katona ne politizáljon, és egy miniszter ne sodorjon bele semmilyen politikát a katonák életébe, és ne a politikai nézetek alapján ítélje meg őket.”
Szerinte azért sem engedték vissza Szolnokra, mert a honvédelmi vezetés azt gondolja, hogy ott még mindig a korábbi vezérkari főnökhöz, Ruszin-Szendi Romuluszhoz hűségesek a katonák. Ruszin-Szendi ma már a Tisza Párt honvédelmi szakértője és országgyűlési képviselőjelöltje. Pálinkás ugyanakkor rendkívül sértőnek tartja, hogy a szolnoki alakulatokat Tisza-szigetként kezeli a katonai vezetés. Szerinte a honvédelmi minisztert kizökkentette az egyensúlyából Ruszin-Szendi Romulusz szerepvállalása a Tisza Pártban, és azóta abszolút csőlátás alakult ki a fejében. „Mindenhol Ruszin-Szendi Romulusz követőit látta, mindenhol őket akarta irtani, és a létező összes szabályszegést […] rá akart húzni, amit csak lehetett.”
Pálinkás emögött főként szakmai féltékenységet lát, mert a 2022-ben kinevezett Szalay-Bobrovniczkynak korábban semmilyen katonai képzettsége és tapasztalata nem volt, míg Ruszin-Szendi végigjárta a katonai ranglétrát. „Hiába ültetsz magad mellé jó katonai tanácsadókat honvédelmi miniszterként, ha a kérdést sem érted, amiben dönteni kell.” A Telexnek nyilatkozó százados nem tudja, milyen előnye származik a Magyar Honvédségnek abból, hogy Szalay-Bobrovniczky üzletemberként került a miniszteri székbe, hiszen így semmilyen rálátása nem volt a honvédségre. Kérdésünkre egyetlen olyan döntést se tudott mondani a miniszter elmúlt négy évéből, amivel szakmailag kiegyezne. „Nem gondolom, hogy a Honvédelmi Minisztérium történetének volt ennyire rossz minisztere.”
Szerinte a legnagyobb ütést a katonaságnak az a 2024-es kormányrendelet vitte be, amivel átírták a honvédek jogállását, és eltörölték a pótlékok, valamint a túlórák kifizetését. Csak ezzel az utóbbi intézkedéssel havonta 150-200 ezer forintot vettek ki sok katona zsebéből, akiknek egészen egyszerűen olyan a munkaköre, hogy muszáj túlóráznia és a hétvégén dolgoznia. „Ez a kormányrendelet csak elvett a katonáktól, és nem adott hozzá semmit.”
A kormányrendelettel eltörölték a szabadságot is, így 2024 óta az állományparancsnok dönt arról, hogy a katonák mikor pihenhetnek. Bevezették továbbá a sávos illetményt, amire Pálinkás szerint a világ egyetlen más hadseregében sincs példa. Az új szabály szerint az állományilletékes parancsnok dönti el, hogy a meghatározott sávokon belül mennyit kap a katona, de nincs egy egységes rendszer, nem tudni, hogy mi alapján mérik a teljesítményt. Ezzel szerinte túl nagy hatalmat kaptak a parancsnokok, és „megvan a veszélye, hogy kialakulnak kis királyságok, fejedelemségek a Honvédségen belül, ami szerintem abszolút káros.”
Februárban kivezényelték a katonákat a kritikus energetikai létesítményekhez, csak épp azt nem tudják Pálinkás szerint, hogy kitől kell az infrastruktúrát megvédeni, azaz ki az ellenség. „Ha van egy ellenségképünk, akkor arra úgy készülünk, hogy megnézzük, hogy adott nemzet hogyan harcol, mik a haditechnikai eszközei, amivel szemben harcolni kell.” A kormányzati kommunikációban mostanság Ukrajna a fő ellenség. A százados szerint azonban ez katonailag értelmezhetetlen, Ukrajnának ugyanis nincs racionális oka rá, hogy háborút nyisson egy NATO-tagállam ellen, ezzel vállalva az ellentámadás és teljes megsemmisülés veszélyét. „Nem értjük hogy miért hoznának olyan döntést az ukránok, hogy megszűnnek létezni.A kormánykommunikáció Ukrajnával kapcsolatban abszolút vicc tárgya. Ezen már humorizálunk a munkahelyen. Egyszerűen nem lehet komolyan venni ezt a fajta ukrán ellenségképet” – válaszolta arra a kérdésre, hogy szóba kerül-e ez a katonák között. Pálinkás nem érti, hogy miért jó a magyar kormánynak, ha az oroszbarát álláspont miatt gyengül Magyarország szerepe a NATO-n belül.
Egyszer csak megérkezett Sandhurstbe a miniszterelnök fia
2019-ben egy hosszú és komplex kiválasztási folyamat végén, a Honvédelmi Minisztérium ösztöndíjasaként Pálinkás kijutott a világ egyik legjobb katonai iskolájába, a Brit Királyi Katonai Akadémiára (Sandhurst Royal Military Academy). Itt tanult korábban Winston Churchill, vagy éppen Vilmos és Harry herceg is. Szellemileg és fizikailag is rendkívül nagy kihívásnak tartja a 12 hónapos képzést, ahol szerinte világszínvonalú katonai szaktudást kaptak. Már az első, négy hónapos szakasz végén járt, amikor felhívta az akkori vezérkari főnök, hogy hamarosan egy fontos politikai személy fog érkezni. „Úgy fogalmazott, hogy etessem, itassam, pisiltessem, győződjek meg arról, hogy elvégzi ezt az akadémiát, mert ha nem, akkor elveszítjük a munkánkat.”
Először nem is tudta, hogy kiről lehet szó. Nem sokkal később megérkezett a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár főhadnagy. Pálinkás úgy érzi, bajtársak és barátok lettek, bár közben a háttérben komoly nyomás nehezedett rá a katonai vezetés részéről. Azt mondta: az akadémián nem kivételeztek a magyar miniszterelnök fiával sem, teljesen úgy kezelték, mint egy átlagos katonát, és Orbán Gáspár el is végezte a képzést.
A probléma inkább azzal volt, hogy Pálinkás szerint Orbánt a rövid alapkiképzés után egyből kiküldte a honvédelmi vezetés Sandhurstbe,„neki nem kellett a hivatalos kiválasztási folyamaton átmennie, csak azért, mert ő a miniszterelnök fia, alanyi jogon járt neki az, hogy a világ legdrágább és legjobb akadémiájára elküldjük.”
Nem tudja, hogy ez kinek a döntése volt, de szerinte az akkori katonai vezetés akart jó pontot szerezni a miniszterelnöknél. A katonákra ugyanakkor demoralizálóan hatott, mert úgy érezték, hogy Orbán Gáspár a képességei alapján nem juthatott volna ki Sandhurstbe, és csak azért végezhette el az elit akadémia 30-40 millió forint értékű képzését, mert a miniszterelnök fia.
Pálinkás arról is beszélt, hogy Orbán Gáspárnak Angliában volt az első katonai szocializációja, mert előtte itthon az alapkiképzésen nem tapasztalhatta meg, hogy milyenek a valós körülmények. Ez azért problémás szerinte, „mert a brit hadsereg előttünk jár egy harminc évvel”, és egy olyan kép alakulhatott ki a fejében a honvédségről, ami „nagyon távol állt a magyar katonai realitástól”. A képzés alatt próbálta elmagyarázni a miniszterelnök fiának, hogy otthon teljesen más fogja várni, és a Magyar Honvédség messze nincs ilyen szinten. „Akkor ezt még nem hitte el nekem, majd később, amikor hazautazott, akkor már elhitte, és arcul ütötte a Magyar Honvédség valósága.”
Megpróbálta lebeszélni Orbán Gáspárt a csádi katonai misszióról
Pálinkás szerint Sandhurst után is megmaradt a baráti és bajtársi kapcsolatuk Orbán Gáspárral. Abban egyetértettek, hogy rendszerszintű változtatásokra és haderőfejlesztésre lenne szükség a Magyar Honvédségben. Később mégis elváltak az útjaik. Pálinkás az amerikai felderítő tanfolyamra készült, Orbán pedig „egyszer csak felkerült a Karmelitába, kapott egy irodát főhadnagyként, és elkezdte tervezni az afrikai misszióját”. A százados szerint a miniszterelnök fia már Angliában is nagyon sokat beszélt neki arról, hogy az önkéntes keresztény missziója alatt Afrikában megtalálta Istent, és „az égből szólt neki Isten, hogy gyere, és mentsd meg az afrikai keresztényeket”. Szerinte Orbán Gáspár ezért kezdte előkészíteni a csádi missziót, amely stratégiai szintű tervezésére főhadnagyként esélye se lett volna, „ha nem a miniszterelnök fia”.
Pálinkás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a katonai vezetés kiszolgálja a miniszterelnök fiának az akaratát. „Valójában nemzeti érdekünk nem fűződik ehhez a misszióhoz. Szakmailag, pénzügyileg és logisztikailag nem állunk készen arra, hogy Afrikában egy önálló hadjáratot hajtsunk végre” – mondta Pálinkás, és hozzátette: nálunk jóval erősebb nemzetek is kivonultak már a térségből. A százados szerint Orbán Gáspár egy időben megosztotta vele az elemzéseit, és azokat a problémákat, amelyekkel a csádi misszió előkészítése során találkozott.
„Volt egy beszélgetésünk, ahol megosztotta velem a tervezés részleteit. Elmondta azt, hogy a misszió során ötvenszázalékos harcértékvesztéssel számol. Ami azt jelenti, hogy az általa vezetett misszióban ötven százaléka a magyar katonáknak meg fog halni.”
Pálinkás személyesen próbálta észérvekkel, katonai szakmai állásfoglalásokkal meggyőzni Orbán Gáspárt, hogy ne erőltesse a csádi katonai akciót ilyen áron. „Azért mentem hozzá, mert valójában tudtam, hogy csak úgy lehet megállítani ezt az egész folyamatot, ha őt állítom meg. Hiába megyek a Honvédelmi Minisztériumhoz, mert ha Orbán Gáspár akarja, akkor az így is, úgy is meg fog valósulni.”Nem sikerült meggyőznie olyan érvekkel sem, hogy nem szabad kockáztatni a magyar katonák életét, ha előre tudni lehet, hogy ennyi halott lesz, és valójában nem fűződik az akcióhoz nemzeti érdek. „Erre az volt a válasz, hogy ahhoz, hogy mi egy fejlett, tapasztalatokkal rendelkező hadsereg legyünk, tapasztalatot vérrel fogunk szerezni.” Pálinkás szerint a csádi missziót végül a választás miatt félre tették, mert nem akarnak ekkora politikai kockázatot vállalni, de ő nem tudja kizárni, hogy a következő ciklusban ne folytatnák, ha marad a mostani kormány.
A csádi szerepvállalás miatt kialakult szakmai vita végül rányomta a pecsétet a bajtársi, baráti kapcsolatukra. „Én elhatárolódtam tőle” – mondta Orbán Gáspárról, és csak bízni tud abban, hogy a miniszterelnök fia még meggondolja magát, és eláll az afrikai missziótól.Pálinkás szerint egyébként nem feltétlenül örült a Honvédelmi Minisztérium és a katonai vezetés annak, hogy a miniszterelnök fia a Magyar Honvédség tagja lett, mert sokan úgy érezhették, fenyegetettséget jelenthet az ő pozíciójukra.
„Ki tudja, hogy Orbán Gáspár a vasárnapi ebédnél otthon mit fog elmondani, vagy a saját tervei szempontjából kit tekint majd akadálynak?”Amikor akadályokba ütközött Orbán, akkor állítólag többször is azt mondta, hogy ő is le fog szerelni a Honvédségtől. Eddig azonban nem tette meg.
